Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

m 130. Ingatlan tehermentesítése iránt indított perben hozott feltétienül mateisztáló itélet alapján biztosítási végrehajtás elrendelésének helye nincs. (Kir. Kúria 1907 február 5. — 9818. Ü. L. 1907 : 9.) 131. Az ingatlannak mindenkori tulajdonosa az ingatlannak peres uton való tehermentesítésére feltétlenül jogosult, ekként jogosultnak tekintendő annak kérvényi uton lehető kieszközlésére is. (Kir. Kúria 1907 febr. 5. — 29/906.) 132. Tulajdonjog' törlése iránti perekben a tlkvi rdts 150. §-a a perfeljegyzést megelőzött- jelzálogos hitelezők perbeidézósét is rendeli ugyan, a törvény eme rendelkezésének meg nem tartása azonban nem a kereset elutasítását, hanem csak azt eredményezheti, hogy a keresetre hozandó itélet a perben nem álló jelzálogos hitelezők jogait nem érintheti. (Kir. Kúria 1907 február 13. — 9690/1905. Ü. L. 1907 : 11.) 133. A tehermentesítés kötelezettségének jogszerű folyománya ugyan, hogy az eladó, amennyiben az eladott ingatlanra bekebelezett terheket az e végett meghatározott határidő alatt ki nem törölteti, a vevő vagyonjogi érdekének biztosításául megfelelő összegnek bírói letétbehelyezésére köteleztessék; ez a biztosíték azonban az eladott ingatlan tényleges és valóságos értékét meg nem haladhatja. (Kir. Kúria 1907 február 13. — 9975/1905. sz.j 134. A hagyatékátadó végzés nem képez ugyan itélt dolgot, de abból, hogy az ezzel megállapított jogviszony mindaddig fennáll, míg az a törvény rendes utján meg nem változtattatik, önként következik, hogy a hagyatékot átadó végzéssel megállapított jogviszony megváltoztatását kivánó fél ebbeli jogát a perben érvényesíteni tartozik. Valamely végrendelet érvényességét vagy érvénytelenségét csupán azon az alapon lehet megbírálni, amely alapon annak érvényessége a keresetben megtámadtatott. (Kir. Kúria 1907 febr. 20. 9063/905. sz.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. H. R. urnák. Abba a két szóba kapaszkodás ugyan nagyon gyenge dolog s ezzel könnyen elbánhatnánk, mert hiszen a zsellér is úrbéres, sőt nagyon is úrbéres, afféle másodrendű úrbéres. Vannak ugyan majorsági (curialis) zsellérek is, de az ottani esetben ilyenekről hihetőleg szó sem lehet. Akkor tehát, amidőn az úrbéri egyezség azt mondja, hogy abból a közös erdőből, melyben az úrbéresek faizást és legeltetést gyakoroltak ,58/s2 telket tevő úrbéri házhelyek, 8 zsellér és ie/32 teleknek veendő r. k. tanitó, összesen tehát 624/32 telek" összesen 74250/iooo erdőt kapnak; az a 8 zsellér — egy egész telket képviselve — bizony részesítve van, mert még abban az esetben is, ha az „úrbéresek" alatt a zsellérek érthetők nem volnának is — ami itt óriási képtelenség ! — ezzel a kísérlettel csak az elkülönítés tárgyát akarták röviden megjelölni; de a süly kétségtelenül a részesedésre jogosultak taxativ felsorolásán van, amit legvilágosabban az a körülmény bizonyít, hogy az elkülönített