Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

168 foglaltatik és a kereseti kérelem érdemi megbirálását nem akadályozza a nyilvánkönyvi társtulajdonosok egy részének perben nem állása a többi társtulajdonosokat megillető részére vonatkozólag. (Kir. Kúria 1906 deczember 5. — 8034. Jog. 1907 : 12.) 117. Az 1886 : VII. t.-cz. 22. §. e) p. rendelkezése csakis élők közötti ajándékozás esetére vonatkozik. (Kir. Kúria 1906 deczember 5. 7745/905. sz. Jog. 1907: 13.) 118. Az ismeretlen örökösöknek ügygondnok utján való perbevonása nem szükséges, ha haláleset-felvétellel kimutattatott, hogy a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak a perbevont alperesek a törvényes leszármazol : mert ezzel alperesek kizárólagos törvényes örökösi minősége igazoltatott. (Kir. Kúria 1906 deczember 6. 1371/905. sz.) 119. Az az eladó, aki az előzetes szerződésben a vételár meghatározott részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési szerződés kiállítására magát kötelezte, az által, hogy ezen kötelezettségének eleget nem tett s az eladott birtokrészlet tehermentes bejegyzését nem biztosította, a szerződés lényeges feltételét sértette meg. Ez a szerződésszegés a másik felet feljogosítja a jogügylet felbontására s a szerződésszegés következményeként a foglaló kétszeresének követelésére. (Kir. Kúria 1906 deczember 11. 5242/905. sz.) 120. A hozomány átadásának időpontja az 1886 : VII. törvényczikk 21. §-a folytán csak az annak átvételét elismerő közjegyzői okirat bizonyító erejére bir fontossággal. Minthogy azonban alperes ingó dolgot képező hozományának átadását tanukkal kívánta bizonyítani, az ily hozomány átadása nem kizárólag közjegyzői okirattal, hanem más módon is bizonyítható. (Kir. Kúria 1906 deczember 11. - 9755. íj. L. 1907 : 7.) 121. Az 1876 : XVI. t.-cz. 4. §-a értelmében irnl és olvasni tudó tanúnak csak azt a tanút lehet tekinteni, aki azt, amit ír és olvas, megérti: vagyis aki az okirat nyelvét ugy szó- mint írásban abban a mértékben bírja, hogy annak tartalmát saját közvetlen észleletéből képes megállapítani. (Kir. Kúria 1906. decz. 12. 8065/905. sz.) 122. A megtámadott alperest kétségtelenül megilleti a jog, hogy a keresettel szemben minden irányban védekezzék és bizonyítékokat terjesszen elő, az azok foganatosításával felmerült költségek tehát pusztán abból az okból, hogy valamely irányban sikerre nem vezettek, ha különben a többi bizonyítékok a^ kereseti állitások megérőtlenitésére alkalmasak, a pernyertes alperes terhére nem róhatók. (Kir. Kúria 1906 decz. 12. — 8041/1905. Ü. L. 1907 : 7.) 123. A felülépitmény bekebelezett tulajdonosával szemben a földtulajdonost nyilvánvalóan megilleti az a jog, hogy attól, aki a telek különös jogi természetét (munkáslakás) ismerve, a haszonélvezetért sem szolgálatot teljesíteni, sem a jogviszony szabályozása czéljából szerződést kötni nem akar, a telekkönyvileg kitüntetett megosztott tulajdon megszüntetése és saját korlátlan tu-