Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

164 alapján az előjegyzés igazolása sem mondható ki. (Kir. Knria 1906 szeptembei' 28-án, 5289/1906. P. sz.) 103. A gondnoksági zárlatfeljegyzés feltételes jellegű intézkedés s éppen ezen feltételes jellegére való tekintettel, a telekkönyvi tulajdonos ingatlanaira csak feltételes joghatálya telekkönyvi bejegyzések eszközölhetők, mely feltételes bejegyzések az esetben, ha az addig feltételes gondnoksági zárlati feljegyzés a gondnokság alá helyezés által véglegessé vált, törlendő. (Kir. Kúria 1906 okt. 2. — 9152/1905. Ü. L. 1906 : 51.) 104. A váltóperben felmerült ügyvédi munkadíj iránt indított per még akkor is a váltóeljárás 3. §-ának 5. pontja által szabályozott váltóbirósági hatáskörbe tartozik, ha a keresetben nemcsak a váltóperben, hanem abból a perből kifolyóan elrendelt s foganatosított végrehajtás, valamint az azokkal összefüggő igényper alkalmából felmerült dijak is követeltetnek, mert magában a perben felmerült vagy azzal kapcsolatos és a perből folyó munkálatokért igényelt, de a perben meg nem állapított dijak és költségekre vonatkozóan a felperes ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. §-a értelmében a perbíróság előtti kereset indítására jogosítva van. (Kir. Kúria 1906 okt. 2. — 968. Ü. L. 1906 : 44.) 105. Az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §. b) pontja értelmében az 1881. évi LXI. t.-cz. 48. §-ához képest a végrehajtás egybehangzó, feltétlenül marasztaló ítélet alapján, tekintet nélkül a végrehajtás tárgyára és a másodbirósági Ítélet ellen közbevetett felebbezésre, elrendelendő; ehhez képest törlési perekben is, ha az ítéletben a tkvi rendelet 151. §-ának megfelelő oly rendelkezés, hogy a törlés csak az ítélet jogerőre emelkedése után és csak a jogosított félnek a tlkvi hatósághoz beadandó kérelmére fog eszközöltetni, nem foglaltatik: akkor az ítélet végrehajthatóságára nézve a fenti szabály irányadó. (Budapesti kir ítélőtábla 1906 okt. 3. — 9430. sz. Ü. L. 1906 : 42.) 106. Magyarország azon területén, amelyre a magyar magánjog hatálya visszaállíttatott, ott a ptkv.-nek a felépítményre vonatkozó szakaszai alkalmazást nem nyerhetnek. Magyarországon a telek és az azon álló épület tulajdonának osztottsága a zsellértelkek vagy taksás házak létesítése által keletkezett és a tulajdonnak ezt az alakulatát a forgalom biztonsága és előmozdítása szempontjából, az ujabkori jogfejlődés folytán, a bírói gyakorlat nálunk is hatályosnak fogadta ugyan el, de csak azzal a korlátozással, hogy e jogviszony fentartását naptár szerinti időtartamhoz kötötte. (Kir. Kúria 1906 okt. 6. — G. 257. Ü. L. 1906 : 46.) 107. Igaz ugyan, hogy az életbeléptetett I. T. Sz. 21. és 156. §-ai az annak előtte hatályban volt osztrák ptkvnek a telekkönyvi rendtartással kapcsolatos azokat az intézkedéseit, amelyek valamely jog tkvi bejegyzésére vagy kitörlésére vonatkoznak, fenntartotta, de ezzel az osztrák ptkvnek a peres jogviszonyra vonatkozó, illetőleg a felépítményt tárgyazó szakaszai is, fentartottaknak nem tekinthetők, mert a telekkvi rendt. 55. és 56. jj-a nem engedi meg hogy a tulajdonnak oly alakulata, amely szerint a felépítmény és a telek tulajdonjoggal különböző személyeket illet* telekkönyvileg bejegyeztessék, s ha