Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

Í62 következtében ebben az eljárásban csak az az igény részesülhet különös előző oltalomban, amely általánosan joghatályosaknak elismert nyilvánvaló körülményekre támaszkodik. Az 1894 : XVI. t.-cz. 36. §-a értelmében a 3. §-nak 3. pontjában s 36. §. c) pontjában megjelölt hitelezőnek van ugyan joga kérni a hagyaték leltározását, de azt, vájjon valamely vagyon, vagy vagyontárgy a hagyatéknak alkotó részét képezi-e, vagy sem, az öröklési eljárás során csakis az örökös jogosult megállapítani, nem pedig valamely harmadik személy, aki az ilyen igényét az örökös ellenében csakis a törvény rendes utján érvényesítheti. (Kir. Kúria 1906 aug. 7. — 6902. Ü. L. 1907 : 7:) 91. Úrbéri és ezzel rokontermészetű perekben, tehát az ezekben foganatosított végrehajtás rendén elkövetett mérési és számítási hibák kiigazítására irányuló perekben is a jogainak és érdekeinek képviseletével járó költségeket mindenik fél maga viseli. Ennélfogva az a jogszabály, hogy a kiigazítást kérő pernyertes fél a költség viselésére kötelezett féltől költségeinek megtérítését igényelheti, csakis az eljárás költségére, a bírói kiküldetés és a mérnökszakértök alkalmazása folytán felmerült kiadásokra vonatkozik, (Kir. Kúria 1906 szeptember 4-én, 33/1906. urb.) 92. Az akaratelhatározás szabadságát kizáró elmebeteg állapotban kötött jogügyletek és végzett jogcselekmények az általános magánjogi jogszabályok szerint általában hatálytalanok lévén, az elmebetegnek gondnokság alá helyezését megelőző időben kötött ügyletei és végzett jogcselekményei is hatálytalanok, ha bebizonyittatik, hogy azok az akaratelhatározás szabadságát kizáró elmebeteg állapotban köttettek, illetően végeztettek, ennek a bizonyítása azonban, a dolog természeténél fogva, a jogügyletet vagy jogcselekményt megtámadó felet terheli. (Kir. Kúria 1906 szeptember 5-én, 4447. sz. a.) 93. Az árverési jogcselekménynek az a része, amely szerint a végrehajtást szenvedett árverési vevőnek elfogadtatott, önmagában érvénytelen, az ennek folytán jogerőre nem emelkedhetik és ez okból ily törvénybe ütköző cselekmény a végrehajtási eljárás folyamán hivatalból észlelendő semmiségi okot képez. (Kir. Kúria 1906 szept. 7. — 6325. — Ü. L. 1906 : 39.) 94. Az illeték kirovásánál lényeges azon körülmények megállapítása iránt, hogy valamely dolog ingó-e vagy ingatlan : a polgári bíróság előtt kereset nem indítható. (Kir. Kúria 1906 szeptember 11-én, 7983/906. sz.) 95. Az örökösnek perlése esetében már a perben hozandó tisztába, melyek azok a hagyatéki vagyonok, amelyek értéke erejéig az örökös marasztalható. Az erre vonatkozó vitás kérdés nem hagyható fenn a végrehajtási eljárásra. (Kir. Kúria 1906 szeptember 12. — 347. sz. Ü. L. 1906 : 40.) 96. A követelés jogczimének a keresetben történt helytelen elnevezése, ha a bíróság azt a kereseti előadásokból megállapíthatja, a kereset elutasítására okul nem szolgálhat. (Kir. Kúria 1906 szeptember 18. — 4347/1905. szíj. L. 1906: 42.)