Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

114 zik, hogy az igényelt tárgyak nem voltak olyan jellegű tartozékai a szóban forgó ingatlannak, amelyek attól az 1881 : LX. t.-ez. 149. §-ának első bekezdése értelmében, állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül elválaszthatók ne lettek volna. Az a kikötés, hogy az eladó tulajdonjogát az általa eladott ingóra a vételár kifizetéséig fenntartja, mint törvénybe és az erkölcsi felfogásba nem ütköző, állandó birói gyakorlatunk értelmében érvényes és vevő hitelezőivel szemben is hatályos. (Kir. Kúria 1906. apr. 19. — G. 28. Ü. L. 1906 : 20.) 60. Nincsen olyan törvény vagy rendelet, amely általánosságban meghatározná azt, hogy minő természetű pénzek s értékek fogadandók el birói letétként. A tartozási összegnek birói letétbe helyezésére alapul szolgál, ha az adós magát a késedelem alól mentesíteni akarja ós nem áll módjában saját hatáskörében megállapítani azt, hogy a letett összeg csakugyan a jogosítottként jelentkezőt illeti-e meg. (Bpesti kir. ítélőtábla 1906. ápr. 9. 1,095/1906. v. sz.) 61. Az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-ának rendelkezése szerint közjegyzői okirat csak a házastársak között létrejött vételi szerződés érvényességéhez kívántatik meg, inig ha a szerződés a házastársak között ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanak, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. (Kir. Kúria 1906. apr. 20. — 7902 1904. I". L. 1906: 22.) 62. Ha az átvállalt jelzálogos teher valamely elcserélt ingatlanok értékének kiegyenlítését képező összeg volt; az azáltal előállított előny, hogy ezen teher valamely előre nem látott körülmény folytán oly időben szűnt meg, amikor a fizetési kötelezettség már az átvállalókat terhelte, ezek javára esik. (Kir. Kúria 1906. április 25. 10,066 904. sz.) 63. Végrehajtás megszüntetési keresetnek minden megkülönböztetés nélkül akkor is van helye, ha az annak alapjául szolgáló körülmények vagy tények az 1874 : XXXV. t.-cz. 113. és következő §-aiban szabályozott kifogás utján nem érvényesíthetők, amiből következik, hogy a közjegyzői okiratba foglalt jogügylet létesülése után a kötelezettség teljesítésére vagy korlátozására vonatkozó körülmények és tények, amennyiben okirattal nem bizonyíthatók, végrehajtás megszüntetése iránti keresettül igenis érvényesíthető.. (Kir. Kúria 1906. apr. 27. — G. 678. Ü. L: 1906 : 21.) 64. A S, E. 1. §-a 2. pontja szerint az ingatlanokra vonatkozó dologi jog érvényesítése és igy a vagyonközösség megszüntetése iránt indított keresetek is, ha az ingatlanok értéke a 400 koronát meghaladja, a sommás bíróság hatásköre alá tartoznak akkor, ha alperes az ilyen tárgyú pergátló kifogást, amely a per bármelyik szakában hivatalból észlelendő pergátló kifogások közé nem tartozik, a S. E. 27. §-a 2. pontja alapján kellő helyen fel nem hozott. (Kir. Kúria 1906. évi április hó 30-án, 15. sz.)