Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

109 még a kitörlési perben sem azt, hogy például nincs az okiratban, se a kérvényben bekebelezési engedély, vagy nincs két tanú, vagy nincs néviró stb/ vagyis az okirat a tlkvi rend. 81. és 82. §§. kellékeinek nem felelvén meg, annak alapján nem lehetett volna bekebelezést elrendelni; vagy például, hogy az okirat alapján még csak előjegyzést sem lehetett volna adni; vagy hogy a kérvény nem felelt meg a tlkvi rend. 122. §-a követelményeinek és igy az elutasítandó lett volna, a bekebelezés tehát alaki kellékek hiányánál fogva eredetileg érvénytelen, aminélfogva az kitörlendő. A kir. Kúria 1902. évi május 12-én 1822. sz. a. knlt határozatában kimondotta, hogy : „A törlési per keretébe nem tartozik annak a kérdésnek elbirálása, hogy az előjegyzés helyesen történt-e ? sem annak a kérdésnek eldöntése, hogy az előjegyzésnek igazolására nézve történt-e mulasztás ? mert ezeknek a kérdéseknek az eldöntése a telekkönyvi hatóság jogkörébe vág.'' Ami áll az előjegyzésigazolási perben magára a bejegyzésre, mint birói cselekményre nézve : ugyanannak kell állania a kitörlési perben is. Itt sem, ott sem lehet tehát többé vita tárgya magának a bejegyzés elrendelésének, mint birói cselekménynek kérdése; mert hiszen a fél azt — bármily helytelenül rendelte is el a bejegyzést a telekkönyvi biró — elfogadta az által, hogy a tlkvi bírónak szabályszerűen kézbesített határozatát törvényes határidőben jogorvoslattal meg nem támadván, jogerőre emelkedni engedte. Hiszen volenti non fit injuria. Az a körülmény azonban, hogy a bejegyzést rendelő határozat jogerőre emelkedett, nem fosztja meg az illető érdekeltet abbeli jogától, hogy törvényes határidőben az elévülési időn belül kitörlési keresetet indíthasson, ez abban a már jogerős bejegyzésnek kitörlését és az előbbi nyilvánkönyvi állapotnak helyreállítását eredeti érvénytelenség czimén ne követelhesse. (Lásd a kir. Kúriának 1886. évi 3971. számú határozatát.) Csakhogy az eredeti érvénytelenség alapja nem lehet többé magának a bejegyzés elrendelésének, mint birói cselekménynek helytelen voltát vitató kérdése, hanem csakis érdemi ok. Például azért érvénytelen a bejegyzés, mert érvénytelen maga a jogügylet, illetve az arról felvett okirat, amely a telekkönyvi bejegyzésnek alapjául szolgált. Vagy törvénybe ütköző, tehát eredetileg érvénytelen maga a megkeresés, következésképpen eredetileg érvénytelen a telekkönyvi bejegyzés is, amelynek alapjául az szolgált. Ezek után talán nem csalódom, amikor a szóban levő kér-