Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

107 láskor sem az előző, sem a későbbi jelzálogos hitelezők nem tehetnek joghatályosan kifogást; egyedül az ingatlannak a feljegyzés idejében a telekkönyvben bekebelezve volt tulajdonosa s ennek jogán az ő jogutóda van erre feljogosítva. A szóban levő feljegyzés érvényességét azonban a sorrendi tárgyaláson az a tulajdonos, aki a feljegyzés idejében volt a telekkönyvben tulajdonosul bekebelezve, nem fogja kifogásolni azért, mert hiszen ő maga adott ama feljegyzésnek a telekkönyvben való bejegyzésére engedélyt, saját tényét tehát meg nem támadhatja s ha ezt mégis megtenné, azt a kitörlési perben itélő biró csak akkor vehetné figyelembe, ha bizonyítaná azt, hogy maga az a jogügylet, amelynek következtében ő a szóban levő feljegyzésre engedélyt adott, illetve maga ez az engedélyadás személyi, tárgyi, vagy akaratkijelentési képesség hiánya miatt eredetileg érvénytelen, vagy hogy maga a bekebelezés illetve feljegyzés alapjául szolgált okirat hamis. A joggyakorlatból csak egy pár esetet emlitek meg annak igazolására, hogy a saját ténnyel szemben sikertelen a támadás. Például a kir. Kúria 1893 október 24-én 70871/1892. szám alatt („Jog" 1903: 51.) igy határozott: „Az, aki ingatlant eladott, az illető adásvételi szerződés alapján, habár szabályellenesen elrendelt bekebelezésnek törlését saját tényével szemben nem kérheti.'' 1901 szeptember 10-én G. 1900. I. P. 258. sz. alatt pedig azt mondotta ki: „Habár jogszabály is az, hogy a tlkvi tulajdonost az ingatlan birtoka megilleti, mégis ez a szabály ott alkalmazást nem nyerhet, hol a tlkvi tulajdonos saját ténye alapján jut a tényleges birtokba." Arra meg aligha lenne valaha eset, hogy a szóban levő feljegyzésre engedélyt adó bekebelezett telekkönyvi tulajdonosnak a jogutóda támadná meg annak érvényességét, amikor az éppen az ő érdekében lett kieszközölvve, amikor az éppen az ő javára van. — De igenis lehet erre eset — szól közbe az én ellenmondóm — mert nincs kizárva, hogy a tlkvi tulajdonos jogutóda nem akarja igénybe venni a szóban levő hitelbiztosítéki jelzálogjogot egyáltalán vagy pedig azért nem, mivel mással akar ily jogviszonyba lépni s annak a telekkönyvben léte csak akadály reá nézve. Bizony ez nem akadály az én vélekedésem szerint. Ha a jogutód nem akarja azt igénybe venni: hát módjában áll az esetben, ha a korábbi tlkvi tulajdonos ellen nem áll fenn többé semmi követelés, a hitelezőtől a bekebelezett hitelbiztosítéki jelzálogjog