Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

105 tudok róla) joggyakorlatunkban, hogy a későbbi jelzálogos hitelezőnek ebbeli jogát a kir. Kúria valaha elismerte volna. így a kir. Kúria 1885. évben 2194. sz. alatt kimondotta, hogy: „A jelzálogos hitelező a nyilvánkönyvi tulajdonos ellen előzetes rangfokozattal bejegyzett tehertételek tekintetében törlési kereset folyamatba tételére a tlkvi rendt, 148. és következő §-ai értelmében jogosítva nincs.'; Majd később, 1888. évben 9256. szám alatt ugy határozott, hogy : „A később bejegyzett jelzálogos hitelező a korábbi bejegyzésekre nézve oly telekkönyvi érdekelt félnek nem tekinthető, ki a bejegyzést megtámadni jogositva van." Ismét 1897. május 8-án 3438. sz. alatt: „A jelzálogos hitelező pusztán ebbeli minőségéből kifolyólag nincs jogositva valamely előtte álló tehertétel kitörlését kérelmezni." 1904. október 4-én 6440. sz. alatt a kir. Kúria ekként határozott: „A későbbi jelzálogos hitelező az előző jelzálogos hitelező követelését azon az alapon, hogy vele, mint harmadik jóhiszemű hitelezővel szemben az előző bekebelezés alapját tevő jogügylet érvénytelen és a bekebelezés hatálytalan, a kielégítési sorrend keretében meg nem támadhatja.1' 1904. november 3-án 1191. sz. alatt így: „A későbbi jelzálogos hitelező az J881 : LX. t.-cz. 197. §. végbekezdésében foglalt rendelkezéshez képest az előző zálogjogi bekebelezés érvényességét megtámadni .jogositva nincs." — Elismerem — szól az én ellenmondóm — hogy most a telekkönyvi rendeletek és a fennálló joggyakorlat szerint így áll a dolog. De ez az állapot változni fog, mihelyt egyszer a szóban levő feljegyzés a telekkönyvbe jut ; mert akkor a későbbi jelzálogos hitelező éppen a szóban levő feljegyzés következtében nyiívánkönyi jogaiban sérelmet fog szenvedni, ennélfogva joga nyilik arra, hogy kitörlési per utján követelhesse ama feljegyzésnek kitörlését és igy az előbbi nyilvánkönyvi állapotnak helyreállítását. Ugyanis most ugy áll a dolog, hogy ha egyszer az adós tlkvi tulajdonosnak nincs többé a hitelbiztosítéki jelzáloggal fedezett tartozása, akkor ez a hitelbiztosítéki jelzálogjog elenyészik és az utána következett jelzálogos hitelezők rangsorban mind előrukkolnak. De ha a szóban levő feljegyzés alapján ugyanazon hitelbiztosítéki jelzálogjog a későbbi tlkvi tulajdonos által csinált adósság fedezetére is szolgál: akkor uj követelés jön a megszűnt elébe és a későbbi jelzálogos hitelezők követelései nem rukkolhatnak előre,