Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

98 kétségtelen. Azt, hogy ez a jogerős feljegyzés helyesen történt-e ? a sorrendi biró nem vizsgálhatja. Ettől a kifogástól tehát nincs mit tartanunk. A követelés valódisága vagy összege (helyesen, a követelésnek egészben vagy részben való fennállása) ellen emelt kifogások nem érintik, nem érinthetik a telekkönyvi rangsorozatot; mert a követelés rangsorozata nem kifogásoltatván s ez irányban perre utasitás sem történhetvén, a per birája a rangsor kérdését hivatalból nem vizsgálhatja s mert ha a kifogásolt követelést akár azért, mivel a perre utasitott a pert törvényes határidőben meg nem indította és a tlkvi hatóságnak be nem jelentette, akár pedig azért, mivel a perre utasitás következtében megindított perben a felszámított követelés valódinak, illetve egészben vagy részben fennállónak bizonyult, a felosztás tárgyát képező tömegből ki kell majd fizetni : akkor azt a követelést a szóban levő jogerős tlkvi feljegyzés következtében az ez által biztosított rangsorban kell kielégíteni. Ettől a kifogástól sem kell tehát semmit sem tartanunk. Rátérünk most már a tlkvi bejegyzés érvényessége ellen megtehető kifogásra. Azt mondhatja valaki a sorrendi tárgyaláskor, hogy a szóban levő feljegyzés eredetileg érvénytelen azért, mivel ilyen feljegyzést sem a törvénykezési, sem a tlkvi rendtartás nem ismer; azt tehát mint sem törvényen, sem törvényes bírói gyakorlaton nem alapulót, a tlkvi biró helytelenül rendelte el. Az 1881 : LX. t.-cz. 197. §-ának utolsó bekezdése szerint a telekkönyvi bejegyzés érvényessége ellen azonban csak az tehet kifogást, aki a bejegyzést a telekkönyvi rendeletek értelmében keresettel megtámadni jogosítva van. De hát ki az, aki a telekkönyvi rendeletek értelmében a bejegyzést keresettel megtámadni jogosult ? Nem lehet e kérdésre egyszerre megfelelni; mert az 1885. deczember 15-iki (az úgynevezett magyarországi) tlkvi rendelet alapján más, az 1870. február 5-iki (az úgynevezett erdélyi) tlkvi rendelet alapján ismét más feleletet kell adnunk. Az 1855. deczember 15-iki tlkvi rendelet 148. §-a szerint csak a bekebelezés által jogaiban sértett fél támadhatja azt meg érvénytelenség miatt az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítása végett. E szerint sem az, aki előjegyzés által, sem az, aki feljegyzés által van előző nyilvánkönyvi jogaiban sértve, az előbbi nyil-