Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

89 Talán nem vitás, hogy a felek a tlkvi bejegyzéseknek mind a három fajára nézve adhatnak a közöttük létrejött jogügyletről felvett okiratban engedélyt; tehát nem csupán a bekebelezésre, az előjegyzésre, hanem a feljegyzésre nézve is. A tlkvi rend. 62. §-ának utolsó bekezdése szerint a bejegyzett jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, azon okirat tartalma szerint itélendők meg, melynek folytán a bejegyzés megengedtetett, Ha ez így van: akkor én nem látom be, hogy miért ne lehetne az ugyanazon jelzálogjog bekebelezésének alapjául szolgált okiratban megadott feljegyzési engedély alapján a feleknek azt a megállapodását, azt a kötelező rendelkezését is a telekkönyvben kitüntetni vagyis feljegyezni, hogy a bekebelezett hitelbiztosítéki jelzálogjog az abban meghatározott hitelbiztosítéki tőke és járuléka erejéig nemcsak az okiratot kiállító akkori telekkönyvi tulajdonos, hanem az ő jogutóda (örökös és illetve a későbbi tlkvi tulajdonos) által igénybe vett hitel biztosítására is szolgál. A tlkvi rend. 104. §-a azokról a feljegyzésekről szól, a melyekhez nem szükséges a feleknek engedélye, hanem azokat a tlkvi tulajdonos, illetve a jelzálos hitelező — egyszóval a nyilvánkönyvi jogosult — minden engedélye nélkül a törvénynél, a törvénykezési vagy tlkvi rendtartásnál fogva kérelemre vagy megkeresésre el kell rendelni. De ez nem zárja ki azt, hogy maguk a felek ne adhassanak szabályszerű engedélyt törvényes és érvényes jogügyletről törvényszerűen kiállított okiratban olyan tlkvi feljegyzésre is, amely különben a tlkvi rend. 104. §-a alapján nem volna elrendelhető. A nagy kérdés már most csak az, hogy a tlkvi biró elrendelheti-e az ilyen, nem a tlkvi rendt, 104. §-ában gyökerező, hanem törvényes és érvényes jogügyletről törvényszerűen kiállított okiratban szabályszerűen megadott engedélyen alapuló feljegyzést? Mát kérem itt már tág tere van a vitatkozásnak. Megindulhat az eszmecsere. És ha ennek az eszmecserének semmi vívmánya, semmi gyakorlati eredménye nem lenne is, még sem fog az kárba veszni, ha jövendő törvényalkotásra készíti elő a talajt. Dr. Nyíri urnák kételyei támadván a czikkemben javasolt megoldás helyessége iránt, alig merné valakinek tanácsolni, hogy azt bárcsak kisérletképen is alkalmazza; mert — azt hiszi — nem hatolnánk eléggé mélyére a kérdésnek, ha csak azt kutatnék, hogy ütközik-e maga a feljegyzés törvénybe vagy rendeletbe, hanem azt