Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 3. szám

54 ugyanis tulajdonképpen előbb jegyeztetik be a tulajdonjog s C javára azután. S ez a körülmény a bejegyzések szövegében is kifejezésre jut. Ellenben a 61. §. alapján történt egyidojüleges bejegyzések esetében teljesen egyre megy, hogy melyik jog jegyeztetik előbb be, — mert a ranghelyegyenlőség az egyidejülegesség tkvi feltüntetése által (165. §.) magában a telekkönyvben megállapíttatik. A 61. §. alapján egyenlő ranghelyet nyerő jogosultak nem egymás ellen — helyesen az egyik a másik ellen — hanem közös előző ellen szereznek nyilvánkönyvi jogot, mig a 71. §. szerinti „egyidejülegesség" révén az egyik jogosult a bejegyzés által nyilvány könyvi előzővé válik. A kétféle „egyidejülegesség" közötti különbséget még szembetűnőbben állítja elénk egy kombinált példa. Tegyük fel, hogy a tkvi hatóság előtt három egyidejűleg érkezett, ugyanazon tkvi jószágtestre vonatkozó okirat fekszik. Az egyik okiratban A, a tkvi tulajdonos megengedi, hogy a tulajdonjog az ő nevén álló józságtestre, B javára bejegyeztessék ; a másik okiratban B ad engedélyt a tulajdonjognak ugyanazon jószágtestre leendő bejegyzésére C-nek ; a harmadik okiratban ugyancsak B a jelzálogjog bejegyzést engedi meg ugyanazon jószágtestre X javára. Ha a 61. és 71. §-okban emiitett egyidejülegességek között különbséget nem látunk, akkor az emiitett okiratok alapján bejegyzett jogoknak egyenlő ranghelyet kell adnunk, miáltal azután az illető jószágtestnek B és C közös tulajdonosai lesznek, X zálogjoga pedig csak a B jutalékát fogja terhelni. A szóban forgó egyidejülegességek helyes megkülönböztetése esetében ellenben ranghelyegyenlőséget csak C tulajdonjoga és X zálogjoga közt vehetünk fel s a zálogjogot az egész jószágtestre kell bejegyeznünk.*) *) Még akkor is, ha a zálogjog bejegyzésére adott engedélyt magában foglaló okirat későbbi keletű, mint a C javára eszközölt bejegyzésnek alapul seolgáló okirat, — mert nem érvelhetünk azzal, hogy mivel B korábban eladta az ingatlant, X-nek adok bekebelezési engedély kiállításakor már nem volt tulajdonos s igy nem volt joga az általa már eladott ingatlanra zálogjogot engedni. Nem állhat meg ez az érvelés azért, mert C pusztán az ö korábbi keletű okiratával még nem szerezte meg a tulajdonjogot, azt tehát B sem vesztette még el. Tény, hogy C és X között ilyenformán az egyidejüleges bejegyzés folytán jogösszeütközés keletkezhetik, de ennek elbírálásába a tkvi hatóság a bejegyzés kérelmezésekor, ezen kérelem elintézése alkalmával semmikép sem bocsátkozhatik, mert egyáltalán nem bizonyos az, hogy jogösszeütközés támad. Lehet, hogy a terhelési engedély kiadáasa a C beleegyezésével történt. Azután ha nem is tudott C, de X sem tudott arról, hogy B már tovább adta az ingatlant, a zálogjog nem fog nullifikáltatni. Az egyidejüleges bejegyzés tehát a lehető jogösszeütközésre tekintettel, tkvi akadály hiányában meg nem tagadható.