Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 2. szám - Jelzálogkölcsön átváltoztatása. (Konversio)

32 ményezésére, a törlés előjegyeztetésére, vagy kitörlési kereset indítására, mindezt tehát az előző vagy későbhbi jelzálogos hitelező csak az egyenes adós vagy pedig a jelzálogadós tlkvi tulajdonos nagy ennek jogutóda nevében és annak különleges (specziális) meghatalmazása alapján, nem pedig a saját nevében teheti meg. Megjegyzem, hogy kitörlési kereset tárgyát nemcsak bekebelezett, hanem előjegyzett jogok is képezhetik. Az a körülmény, hogy az előjegyzés törlése nem a tlkvi rend. 99. §-ában szabályozott eljárás mellett, nem kérvény, hanem kereset utján kéretik, nem szolgálhat okul a kitörlési kereset elutasítására, hanem legfölebb csak a perköltségeknek kölcsönös megszüntetésére. A szóban levő konverzió gyors lebonyolításának útjára azonban másnemű akadályok is gördülhetnek. Azt mondja például az egyenes adós, illetve jelzálogadós tlkvi tulajdonos, hogy ez vagy az a jelzálogos követelés megszűnt kifizetés, beszámítás, elengedés vagy elévülés folytán. Ha már most az illető jelzálogos hitelező ezt tagadja és követelését fenállónak állítja: az elenyészettnek mondott jelzálogjognak kitörlését, amelyre nézve az illető jelzálogos hitelező az engedélynek kiállítását megtagadja, bizony csak per utján lehet kieszközölni, ami évekig eltarthat. De vájjon akkor, ha az egyenesadós, illetve jelzálogadós tlkvi tulajdonos olyan jelzálog jogot mond elenyészettnek, amelyre a végrehajtási jog már fel van jegyezve, vagy pedig végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésről állítja azt, hogy megszűnt: lehet-e kitörlési pert indítani ? A kérdés egyideig vitás volt; mert van a kir. Curiának, 1888. évi okt. 10-én 2040 sz. alatt kelt olyan határozata, amely szerint a végrehajtási zálogjog a tlkvi rend. 155. §-a alapján indított kitörlési per utján ki nem törölhető azért, mert a tlkvi rend. után életbelépett 1881 : LX. t. cz. 30. §-a a végrehajtási jog megszűntének kimondására külön eljárást szabályozott és külön ügy bíróságot rendelt, amelynek mellőzése annál kevésbé foghat helyt, mivel a hivatkozott törvény a perorvoslatok tekintetében is a törlési perektől eltérőleg intézkedik. Ámde az ujabbi birói gyakorlat ettől már eltért. Ugyanis a kir. Curia 1890. évi okt. 15-én 6471. sz. alatt kelt határozatában már kimondotta, hogy a végrehajtási törvény 30. §-ában ugy a perutra. mint a fellebviteli rendszerre nézve foglalt különleges kedvezőbb intézkedés nem zárja ki azt, hogy a végrehajtást szenvedő, amennyiben a kedvezményeket igénybe venni