Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 2. szám - Jelzálogkölcsön átváltoztatása. (Konversio)

22 mig a pénzügyi kedvezménynél legalább a kamatlábnak kell csekélyebbnek lennie. Csodálatos, hogy az 1881. LXX. t. cz. nem mondja ki magyaros nyíltsággal és őszinteséggel azt, hogy az uj kölcsönnek a réginél olcsóbbnak kell lennie ; holott ennek a törvénynek ez volt a bevallott alapeszméje, a törvénynek egész szelleme erre enged következtetni s a törvényhozónak nyilván ez volt az akarata. E helyett azonban megkülönböztette a kamatlábat a fizetendő kamat és mellékjárulékoktól. Mig a kamatlábra nézve az uj kölcsönnél kisebbet kiván meg, a kamat és mellékjárulékok csökkenését nem követeli. Holott a logika ép az ellenkezőt indokolja, hogy t. i. a kamatláb lehet azonos, sőt esetleg nagyobb is a régi kölcsön kamatlábánál, ha csak a fizetendő kamattermészetü tartozások összege kisebb az uj hitelezőnél. A törvényben tehát a kamatláb csökkenésére vonatkozó feltételt el kellett volna hagyni és az uj kölcsön olcsóbbságát vagyis azt kellett volna megkövetelni, hogy az uj kölcsön használati dija kevesebb legyen mint a régi kölcsöné volt. (Lásd dr. Hantos Elemérnek „A korverziós törvény reformja" czimü, Budapesten 1905. évben a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségének kiadásában megjelent tanulmányát.) „Itt (t. i. az 1881 : LXX. törvényczikkben) két feltétel van megállapítva. Az egyik, hogy az uj kölcsön kamatlába kisebb legyen a réginél. Ezen, a törvény szerint nélkülözhetetlen feltétel, nem szükségképein kritériuma a kölcsön olcsóbbságának. A másik, hogy az uj kölcsön tőkehasználati dija a korábbi után fizetett kamat és mellékjárulékokat meg ne haladja, pedig oly feltétel, amely az olcsóbbságot feleslegessé teszi. Vagyis: a kon verziós törvény bevallott alapeszméje, a jelzálogkölcsönök olcsóbbá tétele, a törvény maga azonban ennek kifejezetten ellenmond. Hogy a törvényhozó ezen önmeghasonlása a gyakorlatban milyen torzitéletekre vitt, elképzelhető. Csak néhány esetet fogunk felszínre ragadni, hiszen a többit bárki folytathatja. Egy izben pl. a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a bélyeg- és illetékkedvezmény nem terjeszthető ki oly jelzálogkölcsönök konvertálására, melyeknél az uj kölcsön kamatlába ugyanolyan, mint a régi tartozás kamatlába, habár a fizetendő kamat és mellékjárulékok összege együttvéve csekélyebb, mint az eddig fizetett kamat és mellékjárulékok összege. (1898. évi 6. sz. döntvény.) Máskor ellenben igénybevehetőnek mondatott a kedvezmény akkor, ha a régi kamat és mellékjárulék az uj kölcsön kamata és mellékjárulékai-