Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 1. szám

8 bekezdésében határozottan fel van sorolva, hogy tlkvi feljegyzés tárgyát, mely viszonyok és tények képezhetik és ettől különböző viszonyok és ténykörülmények tlkvi feljegyzésének hely nem adható. A tlkvi hatóságnak 4688/tk. 1904. sz. alatt meghozott elutasitó végzése ellen a hódmezővásárhelyi központi takarékpénztár adott be 5257/tk. 1904. sz. alatt felfolyamodást és ebben a többi közt ezeket mondja : „ . . . mivel azonban annyi bizonyos, hogy az általunk kért feljegyzésnek azon joghatályt kivántuk tulajdonítani, melynélfogva a m.-bánhegyesi 226. sz. tjkvben javunk C. 15. a. 872 kor. és jár. erejéig bekebelezett zálogjog az ingatlan uj tulajdonosával szemben is érvényben levőnek tekintessék, mivel továbbá ily körülménynek feljegyzése, ha törvényben kifejezetten megnevezve nincs, de eltiltva vagy kizárva sincsen és mivel végül az ingatlan előbbi tulajdonosa részére engedélyezett váltóhitelnek az uj tulajdonosra ily módon való átruházhatása határozottan költség megtakarítással jár, az ügyfelekre nézve tehát fölöttébb előnyös: teljesen indokolatlan az elutasítás." A szegedi kir. ítélőtábla 1904. évi deczember hó 21-én 5959. polg. sz. alatt így határozott: Az elsőbiróság végzésének elutasitó része helybenhagyatik ; mert kérvényező nem mutatott be olyan -okiratot, amellyel igazolhatná azt, hogy az egyenes adós Juhász Györgynek a biztosítéki okjrat alapján az abban kitett összeg és járulékai erejéig a telekkönyvben bekebelezett biztosítéki zálogjog rangsorában a jelzálogból kielégíthető tartozása áll fenn, amelynek kiűzetését ő átvállalta és hogy ehhez ugy az egyenes adós Juhász György, valamint a jelzálogos hitelező hódmezővásárhelyi központi takarékpénztár hozzájárultak volna; a kérvényhez a C. alatt csatolt és egyedül a kérvényező által aláirt nyilatkozat pedig a fentebb emiitett okiratot nem pótolhatja s enélkül a követelés kiűzetésének kérvényező által történt átvállalása a tlkvben föl nem jegyezhető, mivel a zálogjog csak annak a követelésnek biztosítására szolgál, amelyre nézve az kieszközöltetett. Amint az elmondott esetben a felfolyamodásból kiviláglik : itt tulajdonképen arról van szó, hogy a hitelbiztosítéki jelzálog az ingatlan uj tulajdonosával szemben is érvényben levőnek tekintessék, hogy tehát annak rangsorában kaphasson az uj tlkvi tulajdonos a hitelezőtől saját váltói alapján uj kölcsönöket. Kétségtelen, hogy ez ugy a hitelezőnek, mint az uj tlkvi tulajdonosnak igen nagy előnyére volna ; mert most a korábbi tlkvi tulajdonos által kiállított hitelbiztosítéki okirat alapján bekebelezett hitelbiztosítéki jelzálog elenyészik, joghatálytalan lesz, ha annak alapján nincs követelés, nincs tehát a korábbi tlkvi tulajdonosnak érvényes és fennálló tartozása, amit az uj tlkvi tulajdonos tőle átvállalhatna, mintogy ez a hitelbiztosítéki jelzálogjog csak a korábbi tlkvi tartozásának biztosítására szolgál. Ennélfogva ilyen esetben az uj tlkvi tulajdonosnak uj hitelbiztosítéki okiratot kellene kiállítania