Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 9. szám - Régi nóta régi sérelmekről

190 esetekben, ahol a törvéuy értelmében a zárlat foganatosítását és az azzal járó további eljárást a törvény a telekkönyvi hatóságok hatáskörébe utasítja. A telekkönyvi hatóság mint ilyen, se nem rendes, se nem sommás bíróság, hanem a hatáskörébe különlegesen utalt ügyek intézésére hivatott kiróság, s mint ilyen, különlegesen szabályozott eljárás szerint jár el. A zárgondnoki számadás feletti eljárásnál, ha abban a telekkönyvi hatóság jár el, a telekkönyvi hatóság eljárására irányuló szabály a végr. elj. 249. §-a. Ez a szakasz azt tartalmazza, hogy a bíróság aszerint, amint az rendes vagy sommás bíróság, a tárgyalást sommás eljárás vagy jegyzőkönyvi uton foganatosítja, aminek az az értelme, hogy ha az eljárás az elrendelő bíróság előtt folyik, a bíróság az ezen bíróságra vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően folytatja a tárgyalást, kérdés tehát, hogy ha az eljáró bíróság telekkönyvi hatósági hatáskörben, tehát nem mint zárlatot elrendelő bíróság, azonban mégis mint járásbíróság jár el, mily eljárási szabályok szerint kell eljárnia, a sommás vagy rendes bíróságra irányadó szabályok szerint? A végrehajtási törvény ezen szakasza szerinti eljárásnál az 1893. évi XVIII. t.-cz. 229. §. rendelkezése mellett — a bírói gyakorlat szerint is — alkalmazható nem lévén, ezen eljárásnál az eddig is fennállott általános szabályok alkalmazandók. Addig, mig a telekkönyvi hatóságot csak a tövényszékek gyakorolták, ennek ítéletei ellen a felebbezés 15 nap alatt volt beadandó. Az 1871. évi XXXI. t.-cz. 24. §-a megengedi, hogy a miniszter egyes járásbíróságokat a telekkönyvi hatósággal felruházhasson, de ily ügyekben hármas tanácsú bíróságot rendel a járásbíróságoknál is, tehát csak a bíróság lehetett más is mint törvényszék, de egyébként az ügyeket azon szabályok értelmében kellett intézni, mint a társas bíróságoknak. Tehát ezen időszak alatt is a felebbezés beadásának ideje 15 nap lehetett. Az 1874. évi XV. t.-cz. az előbbi törvényt módosította, kimondta, hogy a járásbíróságok ezentúl a telekkönyvi ügyekben is mint egyes bíróságok járnak el. Azonban az ezen ügyek elintézésénél felmerülő tárgyalásoknál az 1868. évi LIV. t.-cz. 145—151. §§-aiban körülirt jegyzőkönyvi tárgyalás szabályait tartoznak követni. Az eljárás tehát legalább a tárgyalást illetőleg jegyzőkönyvileg s nem sommás szóbeli uton folyt, hanem ugy, mintha a rendes eljárás szabályai szerint eljáró (törvényszék) bíróságnál folyt volna. Jegyzőkönyvi tárgyalásnak a törv. rendt. 144. és 145. §§-ai szerint csak rendes perekben van helye. 1887. évi XXIX. t.-cz., vagyis a törvényszékek telekkönyvi hatóságához utalt ügyek egyes birák által való elintézéséről szóló törvény 2. §-a egyes bírákra bízta a kir. törvényszékeknél is mindazon ügyeket is, melyekben a végr. törv. értelmében a telekkönyvi hatóságok járnak el. Az egyes birák a 3. §. szerint a hatáskörükhöz tartozó telekkönyvi perek tárgyalásánál a törv. rendtás 144. és következő §-aiban szabályozott jegyzekönyvi tárgyalást tartoznak követni. Kérdés már most az, hogy mivel a telekkönyvi hatóságokhoz tartozó ügyekben a telekkönyvi hatóság mint egyes biró jár el, eljárásában azonban a tárgyalásokban a jegyzőkönyvi tárgyalás tartása van előírva, különösen ha ítéletet hoz, csak azért, mert egyes biró jár el, az ítélet ellen az eddigi 15 napi