Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

174 hogy melyik terület a földes uré, melyik a volt úrbéreseké, hanem azt is, hogy a volt úrbéresek illetményéből melyik rész a legelő, melyik az erdő s a legelőnek megállapított részekre az 1871: LIII. t.-ez. 38—42., az erdőnek megállapított részekre ugyanannak a törvénynek 23—33. §-ai s az erdőkre vonatkozólag azóta alkotott jogszabályok alkalmazandók. Ha az úrbéri bíróság által legelőnek megállapított területet erdő gyanánt akarják kezelni, ezt a fennálló szabályok érteimébén közigazgatási uton kell elhatározni s akkor a közigazgatási bizottságnak az 1900. évi október 20-án 37,325. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint joga van azt kérni, hogy az 1898. évi XIX. t.-cz. 25. §-a értelmében készült szabályzat értelmében közöseu használt, a volt úrbéresek vagy közbirtokosság osztatlan tulajdonában levő közös erdőre, akár egy, akár több telekjegyzökönyvbe ; akár önálló jószágtest, akár más jószágtest alkotó része alakjában van felvéve, a telekjegyzökönyv A. lapján a birtokállás bejegyzése után az 1898 : XIX. t.-cz. 49. §-a értelmében a telekkönyvi hatóság feljegyezze, hogy a közös erdő használatát az 1898. évi XIX. t.-cz. értelmében alkott szabályzat rendezi. Az ilyen feljegyzést a szabályzat részben vagy egészben való megszűnése esetében szintén a közigazgatási bizottság töröltetheti. Arra nézve, hogy a telekkönyvben mely bejegyzéseket melyik lapon foganatosítsunk, a tlkvi rend. 51., 52., 54. §-a rendelkezik. A bérleti és a haszonbérleti jogot az 54. §. következő kifejezésénél fogva kell a C. lapra jegyezni: „A teherlapnak a telekkönyvi jószágtesten vagy annak egy részén fekvő zálog- és alzálog jogokat, szolgalmakat és más dologbani jogokat s kötelezettségeket, amennyiben az általános polgári törvénykönyv határozatai szerint telekkönyvi bejegyzésre alkalmasak kell tartalmaznia." Az 1893. évi május 26-án 19,665. sz. a. kelt betétszerkerkesztési utasításhoz csatolt Ill/b. minta C. 10. sorszáma alatt is a teherlapon van a haszonbérleti jog bejegyezve. A bekebelezett bérleti és haszonbérleti jog az ingatlannak szabadkézből való elidegenítése esetében az uj tulajdonosra átszáll, vagyis a bérlő és a haszonbérlő jogait az uj tulajdonos is köteles elismerni, azonban végrehajtási árverés esetén az ingatlan tehermentes eladását nem akadályozza meg s a bérlőnek vagy a haszonbérlőnek csak azt a jogot adja meg, hogy a bérlet vagy a haszonbérlet megszűnése folytán keletkezett kártérítési követelését, még pedig nemcsak a tényleges kárt, hanem azt az elmaradt hasznot is, amely a hátralevő bérleti idő alatt a bérlemény szerződésszerű használatából lett volna húzható, a vételárból a bérleti vagy haszonbérleti jog bekebelezésének rangsorában érvényesítheti (Kúria 1906. január 31-én G. 447. sz.). Ebből is kétségtelen, hogy a bekebelezett bérleti és haszonbérleti jogot tehernek kell tekinteni, amelynek csak a C. lapon van a helye. A bérleti és haszonbérleti jogot, habár lejárta a telekkönyvi bejegyzésből megállapítható is, hivatalból nem, hanem csak az 1893. évi február 15-én 44,987/1892. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. §-a értelmében az érdekelt fél kérelmére lehet törölni, még pedig ha a jogból származó követelés iránt indított per nincs feljegyezve, vagy végrehajtási árverés vagy végrehajtási á-iverés hatályával bíró önkéntes árverés nincs az ingatlanra feljegyezve, a bérleti vagy haszonbérleti jog lejárta után azonnal.