Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

155 első bekezdése szerint kiszámított érték nyilvánvalóan nem felel meg a kérdéses terület haszonélvezete értékének. A vht. törv. 190. §-nak 2-ik bekezdésébe foglalt azon szabályt, hogy „ugyanazon tkvi hatóság telekkönyveiben foglalt és egyidejűleg elárverezett több tkvi jószágtestre bejegyzett követelések a kielégítési sorrendbe azon megjegyzéssel veendők fel, hogy amennyiben az árfelosztás egyidejűleg történend, azon követelések, melyeknek teljes kielégítése aránylagos megosztás mellett is teljesíthető, a vételárakból aránylag lesznek kielégitendők — megfelellően alkalmazandónak tartom arra az esetre, ha a telek meg a felülépitmény a telek haszonélvezetével együtt: egyidejűleg árvereztetnek el. Eltekintve ugyanis a nyilvánvaló hasonszerűségtől, ezen szabályban foglalt rendelkezés súlypontja nem annyira a jószágtestek többségén, mint inkább a vételárak többségén nyugszik. Furcsa anomolia támad abból, ha pl. a telektulajdonos örökösei javára eszközölt tulajdonjogi bejegyzéssel egyidejűleg özvegyi haszonélvezeti jog jegyeztetik be a telekre. Hogy az ily bejegyzés absurdum, azzal — ugy hiszem — mindenki tisztában van. Azokat, akik ellen a bejegyzés irányul, a telek haszonélvezete nem illeti meg, amint hogy nem illeti jogelődüket sem s ekként a tkvi rdtás 71. §-a szerinti nyilvánkönyvi előző hiányozván, ilyen esetben a haszonélvezeti jognak sem bekebelezését, sem előjegyzését elrendelni nem lehet. Azt nem lehet tenni, hogy az ilyen bejegyzést egyszerűen figyelmen kivül hagyjuk, mert ez a tkvek közhitelessége elvének evidens megsértése volna. A jogerős végzések alapján, e végzések rendelbezéseivel egyezően teljesített tkvi bejegyzéseket mindaddig, mig ki nem töröltettek, fennállóknak kell vennünk s respektálnunk ; kitörlésnek pedig a jogosult személy engedélye nélkül a rdtás II. rész XIV. fejezetében foglaltak értelmében csak törlési perben létrejött birói egyezség vagy Ítélet alapján lehet helye. A bejegyzés alapján a bejegyzett jogra időközben jelzálogok is szereztethettek, ezen jogokkal biztosított hitelezőket pedig, kik a telekkönyvben bizva szereztek nyilvánkönyvi jogokat, nem lehet egyszerűen kinullázni. Nincs tehát más hátra, mint erre az esetre is szorosan alkalmazni a vhtási törvény 101. §-át, vagyis a telek vételárát, illetve annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések