Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

150 séget tapasztaljuk, hogy akadnak kinevezett ügygondnokok, akik a kezükhöz vett végzéseket nyomban irattárba helyezik. Hogy ez nem jól van igy, azt fölösleges bizonyítani. Sok esetben a felek adják meg a mulasztásnak az árát; mert olykor helyrehozhatatlan kárt szenvednek a sikerre vezethető jogorvoslatnak elmaradása következtében. Peres ügyekben ez már nincs igy. Az Ítéletben a biró az ügygondnok dijait és költségeit akként szokta megállapítani, hogy felperest végrehajtás terhével azok előlegezésére kötelezi, mert az ügygondnok kirendelés a pervitel érdekében és felperes kérelmére történt. De hát perenkivüli ügyekben is az ügygondnok kirendelés vájjon nem az ügynek szabályszerű vitele érdekében történik ?! Vájjon nincs-e érdekében a perenkivüli ügyben kérvényezőnek is az, hogy a végzés minden érdekelt félnek szabályszerűen kézbesittessék és hogy a végzés ily módon mielőbb jogerőre emelkedhessék ? ! Amely igazság áll a peres ügyekben : ugyanannak az igazságnak állnia kell a perenkivüli ügyekben is. Felhívom a figyelmet erre a helytelen joggyakorlatra, mely — azt hiszem — nemcsak a budapesti, de valamennyi kir. Ítélőtábla területén honos s amely a feleknek temérdek kárt, olykor helyrehozhatatlan kárt okozhat. Igaz, hogy nincs arra §. a tlkvi rendeletekben, amelynél fogva a valamely bejegyzés által érdekelt személy részére kinevezendő ügygondnok költségeit a kérvényező lenne köteles előlegezni. Csakhogy a perredtartásban sincs arra §., amelynél fogva a felperes arra volna kötelezhető, hogy a szóban levő esetekben kirendelt ügygondnok költségeit előlegezni tartoznék és mégis a bíróságok az egész vonalon meghonosították és állandósították azt a joggyakorlatot, hogy az ilyen ügygondnokok dijainak és költségeinek előlegezésére kötelezik a felperest. Ezt a helyes és méltányos joggyakorlatot a perenkivüli ügyekben is meg lehet és meg is kell honosítani. Osztott tulajdon a végrehajtási eljárásban. Irta : Rojcsek Sándor kir. betétszorkesztö albiró. Gyakran fordul elő, hogy valamely jószágtestre a betét tulajdoni lapján bejegyzett jogosítottak közül egyesek, mint telek-