Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Dr. T. H. urnák. Zálogjog bekebelezési engedély nemcsak a most meglövő, hanem csak a jövőben szerzendő ingatlanra vagy nyilvánkönyvi jogra is adható. Igazolja ezt a következő jogeset: A Cz. I. és K. bank részvénytársaság olyan szövegű biztosítéki okirat nyomtatványt használ, melyben az is benne van, hogy : „Végül megengedjük, hogy a zálogjog kiterjesztésképen azon ingatlan vagyonúnkra vagy nyilvánkönyvi jogainkra is bekebeleztessék, amelyek a jelen okirat kelte után lesznek a nevünkre irva, vagy amelyek a jelen okirat keltekor már telekkönyvileg nevünkre voltak ugyan irva, de tévedésből vagy elnézésből jelzálogtárgyként fentebb megjelölve nincsenek. Megengedjük tehát, hogy a Cz. I. és K. bank ezen ingatlanok és nyilvánkönyvi jogok telekkönyvi sor és helyrajzi számait és végzés számait jelen okiratba utólag bevezethesse, illetve hogy a jelen okiratot alább kitölthesse. Minek folytán megengedjük, hogy a Cz. I. és K. bank részvénytársaság javára erejéig a zálogjog kiterjesztésképen a ingatlanokra is hekebeleztessék.11 A Zs. János és neje J. Lidia adósok által aláirt biztosítéki okirat az lí)04. évi január 16-án kelt. Az adósok később az 1905. deczember 20-án kelt szerződéssel megvették a czeglédi 14,136. sztjkbe A -)- 1. sor 7, b. hrsz. alatt felvett legelöjárandóságot, akkor ezt az ingatlant beírták a majdnem egy évvel előbb kelt biztosítéki okiratba s a vevők a tulajdonjog bekebelezését és a zálogjog kiterjesztését egy kérvényben kérték. A czeglédi kir. jbság tlkvi hatósága az 1905. évi 11,271. tlkvi sz. a. a tulajdonjog bekebelezését teljesítette is, de a zálogjog kiterjesztésképen való bekebelezése iránti kérelmet azzal az indokolással elutasította, hogy : „a biztosítéki okiratba most utólag, nyilván az adásvételi szerződés megkötése után beírták ugyan a most szerzett ingatlan tlkvi és helyrajzi számát, azonban azon körülményből, hogy a hitelező a később szerzett ingatlanra korábban bejegyzési engedélyt nem adhatott s igy még általános bekebelezési engedély nincs s mert a követelés az okiratból kitetszőleg le nem járt, ezeknél fogva a tlkvi rendts 87., 88. §-ai alapján a kérelmet el kellett utasítani. A budapesti kir. ítélőtábla az 1906. évi márczius 21-én 684. P. szám alatt kelt végzésével „az első bíróság végzésének a folyamodással megtámadott azt a részét, mely szerint a zálogjog bekebelezése iránti kérelmet elutasította, megváltoztatja, az 1904. jan. 16. napján kelt biztosítéki okirat alapján a zálogjogot 800 K. hiteltöke, stb erejéig kiterjesztésképen a czeglédi 14,136. sztjkben A -(- 1. sorsz. 7, b. hrszámu Zs. János és neje J. Lidia nevén álló ingatlanra, mint mellékjelzálogra a Cz. I. és K. bank részvénytársaság javára bekebeleztetni rendeli ; mert a most nevezett tlkvi tulajdonosok a felhívott biztosítéki okiratban a hitelezőnek arra is adtak engedélyt, hogy az abban meghatározott kölcsön-