Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

137 FEL5ŐBIRÓ5ÁQI HdTÁROZdTOrv. A kölcsönadó a kért kölcsön megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az adóslevelet a kölcsönvevő azon község elöljárósága előtt állítsa ki, ahol a jelzálogul lekötött ingatlana van. A községi elöljáróság két tagja az adóslevelet, mint tanú aláirta, anélkül, hogy az adós személyazonosságáról és aláirása valódiságáról meggyőződött volna, ami pedig mint elöttemező tanuknak kötelességükben állott, amiért is megállapított kártérítési kötelezettségük a kölcsönadóval szemben, aki a kölcsönt az ekként igazolt egyénnek leolvasta s akiről később megállapittatott, hogy nem azonos azzal, akinek részére a kölcsön engedélyeztetett. (Kir. Kúria 1906. január 9. 3,914. sz.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint valamely érvényes czimü tartozás elismerése rendszerint a követelés önálló jogalapjául szolgálhat, hogy továbbá érvényes czimen alapuló kötelmi jogviszonyra vonatkozó összeszámolás és ezzel kapcsolatosan létesült megegyezés a marasztalás jogszerű alapjául szolgálhat és az azt megelőző időből ugyanarra a jogviszonyra vonatkozóan egyéb igény csak akkor érvényesíthető, ha kifejezetten fenntartatott vagy tévedésből hagyatott számításon kivül. (Kir. Kúria polg. felülvizsg. tanácsa 1906. évi január hó 10. G. .'557,1905. sz.) A hitelező abban az esetben, ha tőkekövetelését adósától felveszi, utóbb a kamat iránt követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránti követelését kifejezetten fenntartotta. (Kir. Kúria 1906. január 10. 4631/1904. sz.) Mindenki telkén szabadon építkezhet és tetszése szerint nyithat nyílást az épület falain. Ablakszolgalmi jog elbirtoklása, mert 32 évet meghaladó időn át szakadatlanul és háborítatlanul gyakoroltatott. (Kir. Kúria 1906. jan. 10. 4656/1905. sz. Altalános jogszabály, hogy a zálogjog hatálya kiterjed nemcsak a zálogjog alapjául szolgáló követelésre magára, hanem annak járulékára is, e tekintetben nem tesz különbséget az sem, hogy a zálogjog a bíróság, avagy a törvény rendelkezésén, vagy szerződésen alapszik. (Kir. Kúria 1906. jan. 11. 8981. sz.) Igaz ugyan, hogy a kereset alapjául felhozott jogügyletre vonatkozó közjegyzői okiratban a felek között létesült jogügylet kölcsönnek mondatik, mégis a szerződő felek közötti jogviszony minősítésénél nem a használt szavak betűszerinti értelme, hanem a szerződő felek szerződési akarata az irányadó, az pedig és illetve annak megállapítása, hogy a szerződő felek szerződési akarata és czélzata mire irányult, ténykérdést képez. (Kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1906. január 12. I. G. 377 1905. sz.) Alperesek nem voltak elzárva attól, hogy amikor a kötelezvény határozott napra szóló lejáratot kifejezetten nem tartalmaz, a lejáratra vonatkozó szóbeli megállapodást tanukkal bizonyíthassák, sőt ez a joguk fennállott volna még akkor is, ha a kötelezvény határozott napra szóló lejáratot kifejezetten tartalmazna, mert a bizonyítás meg van engedve arra nézve, hogy valamely