Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 5. szám

109 FEL5ŐBIRÓ5ÁQI HATÁROZATOK. A zálogjog bekebelezésére vonatkozóan az a korlátozás, hogy a betétben foglalt ingatlanok sem az 1896 : V. t.-cz. alapján, sem a Magyar Agrár és Járadékbanktól, sem más intézettől felveendő szölöfelújitási kölcsönnel a „Belvárosi takarékpénztár részvénytársaság" beleegyezése nélkül meg nem terhelhetők, a betét B. lapjára föl nem jegyezhető ; mert az ilyen terhelési tilalmat képező szerződési kikötés joghatállyal nem bir, minthogy a m. kir. Kúria 74. sz. polgári döntvényében kifejezett jogszabálynál fogva az ingatlan tulajdona felett való szabad rendelkezést korlátozó terhelési tilalom a magánakarat által csak az anyagi jogszabályokban gyökerező korlátok között, vagyis egyedül az átruházót vagy harmadik személyt a tlkvi jószágtest állagára nézve megillető igénybiztositása végett és csak az ingatlan tulajdonjogának tlkvi bekebelezésével egyidejűleg és kapcsolatosan állapitható meg; ennélfogva a terhelési tilalom a tlkvi jószágtest állagára vonatkozó igénybiztositásán kivül más dologi jogok, mint zálogjog stb. oltalmára nem szolgálhatván ki van zárva, hogy jelzálogos hitelező és a jelzálog tulajdonosa magánakaratának a zálogjog oltalmára joghatállyal biró terhelési tilalom részesülhessen, amiből okszerűen következik, hogy a kölcsönszerződésben a terhelési tilalom kikötésével szabályozott jogviszony a tlkvi rend. 104. §-ának b) pontja értelmében, figyelemmel a 69. §-ban foglalt rendelkezésre, joghatály végett fel nem jegyezhető. (Kir. Kúria 1905. ápr. 19. — 1797. sz. Jog 33. sz.) A fizetésletiltásról szóló rendelvény ajánlott levélben küldetett el és a munkaadó azon alkalmazottjának kezeihez kézbesittetett, aki az ő vagyonát kezelte, ez azonban kötelességének megszegésével a rendelvényt a munkaadónak át nem adta, aki igy a fizetésekből levonásokat nem eszközölt. Minthogy a munkaadó alkalmazottjainak rendszerinti foglalkozásuk körében fölmerült tényeiért és mulasztásaiért felelős, a követelés behajtása iránt folyamatba tett perben fizetési kötelezettsége megállapittatott. (Kir. Kúria 1904. szept. 15. — 5080/1903. sz.) Ha a közös birtokban a gazdálkodást a tulajdonostársak nem együtt, hanem azoknak csak egyike folytatja, az egyedül gazdálkodó tulajdonostárs a birtok állagában önkényüleg tett csak olyan változtatásoknak értékét számithatja fel a maga javára, amely változtatások, illetve beruházások a birtok értékét föltétlenül emelik. Ilyennek nem tekinthető a belsőségeknek díszkertté történt átalakítása. (Kir. Kúria 1905. ápr. 19. — 1797. sz.) Az igényper tárgyát csak az képezheti, hogy felperes bizonyitotta-e azt, hogy a lefoglalt ingókra oly joggal bir, mely alkalmas arra, hogy azoknak a végrehajtást szenvedő tartozásáért a végrehajtató követelésének kielógitésére leendő forditását megakadályozza; ellenben annak a kérdésnek eldöntése, hogy a behajtandó követelés a végrehajtást szenvedőn kivül igénylő felperest terheli-e ? az igényper keretébe nem tartozik. (Kir. Kúria 1905. márcz. 16. — 1904. évi I. G. 611. sz.)