Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 5. szám

103 levele oly okból is elveszítheti fedezetét és biztosságát, amelyet jó hitelügyi szervezet mellett megérteni nem lehet. Ezen körülményre való tekintet vezette törvényhozásunkat is, midőn az 1876 : XXXVI. t.-czikket a záloglevelek biztosításáról megalkotta. Az egész törvényen azon czélzat vonul át, hogy ezen értékpapír biztosságát minden kétségen fölül helyezze. Mellőzve a törvény 4. 5. 6. 7. 8. 11. §-ait, melyek a záloglevelek külön biztosítására szolgáló alap megalkotásáról, kezeléséről és jogi természetéről intézkednek, csak azon határozatokra óhajtunk hivatkozni, melyekben a törvényhozó a záloglevelek legfőbb biztositékát képező tárgyat, az alapul szolgáló kölcsönköveteléseket sánczolja körül minden kigondolható jogi biztosítékkal a végből, hogy minden oly lehetőség kizárassék, mely által ezen főfedezet a záloglevelek tulajdonosainak kezéből elvonathatnék. A törvény 12. §-a szerint a jelzálogintézetek csak azon kölcsönköveteléseik erejéig bocsáthatnak ki zálogleveleket, melyek jelzálogok által teljesen fedezvék. A 13. §. szerint a fedezet akkor tekintetik teljesnek, ha a jelzálog értéke a kölcsönösszeg engedélyezésekor ennek s az előző telekkönyvi tehertételeknek legalább kétszeresét képezi. A 14. §. kötelezi a jelzálogintézeteket, hogy zálogleveleiket a forgalomból azon arányban visszavonják, melyben jelzálogilad biztositott kölcsönköveteléseik összege visszafizetés folytán vagy más okból csökkent. A 17. 18. és 24. §-ok kijelentik, hogy ezen kölcsönkövetelések a záloglevelek összeségének biztositékául szolgálnak; azokra végrehajtás nem intézhető, s ha intéztetnék, ugy az ilyen végrehajtás semmis; e kölcsönkövetelésekre vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés esetét kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalán nem szerezhetnek; végre, hogy az ily kölcsönköveteléseknek ezen jogi természete telekkönyvileg feljegyzendő. A 27. 28. §-ok elrendelik, hogy csőd esetén a záloglevelek biztosítására rendelt vagyonból külön tömeg képzendő s abból első sorban a záloglevelek birtokosainak a záloglevelekből származó követelései elégitendők ki. Végre a törvény 32—35. §-ai büntetési és kártérítési határozatokat tartalmaznak, melyek szerint a többi közt három hónapig terjedhető fogsággal, esetleg 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtandók a jelzálogintézet igazgatóságának tagjai, ha a törvényben körülirt kötelezettségeiket megsértik s e mellett tilos cselekményeikből származó minden kárért egyetemleges vagyoni felelősséggel tartoznak. (Folyt, köv.)