Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 4. szám - Hiteles magyar fordítások a telekkönyv átalakításakor - A végrehajtási törvény 191. §-áról

74 kamatjövedelem a haszonélvezeti (jog tartama alatt a haszonélvezetre jogosítottnak kiadandó. A 202. §. értelmében való gyümölcsöző kezelésre való hivatkozás a §-t nehezebben érthetővé nem teszi, mert ez a hivatkozás csak azt jelenti, hogy esetleg nagyobb haszon is biztositható a fennmaradt tőke után. Nyilvánvaló, hogy a 191. §. arról az esetről rendelkezik, mikor az ingatlan a haszonélvezeti jogtól mentesen adatott el, mert hiszen abban az esetben, ha a haszonélvezeti jog továbbra is épségben marad, ezen joggal semmi teendőnk sincs. Az elért vételár a jelzálogos hitelezők közt feloszlik a tkvi bekebelezés sorrendjében, s a haszonélvezetre jogozult továbbra is úgy birtokol és haszonélvez, mint eddig. Az árverési hirdetményben már eleve kellett arról intézkedni, hogy a haszonélvezeti jog épségben marad-e vagy sem, s az árverésnek is úgy kellett történni, hogy az árverést vezető kijelentette, hogy az ingatlan a haszonélvezeti joggal terhelten, vagy attól mentesen kerül-e árverés alá. Kétségtelen, hogy a §. helyes megértése csak a 163. §-sal való egybevetés után lehetséges, mert ez a §. rendelkezik azon esetről, mikor az ingatlan szolgalommal van megterhelve s ez mondja ki, hogy amennyiben a szolgalmat megelőző jelzálogos hitelezők kielégítésére számszerűleg megállapított összeg az ingatlanért szolgalommal terhelten meg nem igértetnék, az árverés hatálytalan, s az ingatlan szolgaíommentesen ujabban elárverezendő. Ha szolgalom előzi a jelzálogos hitelezőket akkor az árverési hirdetményben kiemelendő, hogy az ingatlant a szolgalom továbbra is terhelni fogja, s az árverés is oly értelemben foganatositandó. Ebben az esetben a sorrendi tárgyalás folyamán a szolgalomjogosulttal a biróságnak mi dolga sincs, mert annak helyzetében a megtartott árverés változást nem okozott, az továbbra is birtok és haszonélvezetben marad, mint eddig, s igy meg sem kell állapitani azt az összeget, mely a szolgalomjogosultat illetné az elért vételárból. Ha az ingatlant terhelő szolgalom előtt jelzálogos hitelezők követelései vannak bekebelezve s a 163. §. második bekezdése értelmében megállapított összeget az ingatlanért szolgalommal terhelten meg nem ajánlották, ez esetben áll csak elő annak szüksége, hogy a biróság megállapítsa, hogy mily összeg jut a szolgalmat megelőző jelzálogos hitelezőknek, s megállapítja, hogy a szolgalom-