Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

72 eljárásban ki kell nyomozni, hogy a tcrvezetbeli tulajdonostól ki szerezte meg. attól ismét ki szerezte meg, attól ismét ki szerezte meg s milyen jogügylettel, egészen addig, mig a tényleges birtokoshoz el nem jutunk s az 1886: XXIX. t.-cz. 15—18. §-ai, az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5—8. 11. 12. §-ai s az 1891: XVI. t.-cz. 15. §. a) b) pontja, 18. §. a) b) pontja értelmében a tényleges birtokost kell tulajdonosul bejegyezni. Azonban az is meglehet, hogy a pótkerteket és a szőlőnek való földet nem a közös legelőből, hanem a tagosítás alá esett birtokokból osztották ki, még pedig nem a belsőségek növedékeként, hanem úgy, hogy ami pl. Kis Péternek a tagosítás után járt volna, abból bizonyos mennyiséget levontak, s a levont mennyiségnek megfelelő értékben kapta a pótkertet, meg a szőlőnek való földet. Ebben az esetben a pótkerteket és a szőlőket nem szabad a belsőségek növedéke gyanánt vezetni be a belsőségek tervezetébe, hanem a külsőségekkel kell azonosítani s azt kell kinyomozni, hogy a külsőség tlkvi tulajdonosától ki, attól ismét ki, attól ismét ki, attól ismét ki szerezte meg, milyen jogügylettel, mindaddig, mig a tényleges birtokoshoz el nem jutunk s ez esetben is a tényleges birtokost kell az emiitett §-ok értelmében bejegyezni. Hogy a pótkertek és a szőlők a belsőségek növedékei voltak-e, vagy a külsőségekből való levonásból származtak, ezt a birtokrendezési ítéletekből (egyezségből) és a végrehajtási jegyzőkönyvből lehet és kell megállapítani. A megszűnt terhek törlése az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-a értelmében minden esetre teljesítendő. Megjegyzem, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése és a megszűnt terhek törlése nemcsak az átalakítás alá tartozó, hanem az át nem alakított telekjkönyvekben is okvetlenül teljesítendő (1893. évi november 2-án 41095. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet.) Amennyiben a pótkertek és szőlők a belsőségek növedékei vagy ha a külsőségekből való levonásokból származtak is és a birtokrendezési itélet (egyezség) keltekor nem az volt a telekkönyvi tulajdonos, aki most be van jegyezve, akkor a pótkert és szőlő altervezetbe viendő (az altervet mindig a fötervezet számával s 1. 2. 3. stb. alszámmal jelöljük pl. a 12. sz. tljkvböl készitett tervezet altervének a száma 12/1. 12/2. 12/3. stb. a 13. sz. tervezet alterve ismét 13/1. 13/2. 13/3. stb.) s a mostani helyett hivatalból, az érdekeltek beleegyezése és külön jegyzőkönyv felvétele nélkül annak a tulajdonosnak a nevére igazítandó ki, aki a föbirtoknak (belsőségnek) a birtokrendezési Kúriai itélet (egyezség) keltekor telekkönyvi tulajdonosa volt s attól kell a birtokváltozásokat egészen a mostani tényleges birtokosig levezetni. Végül megjegyzem, hogy a telekkönyvi és a kataszteri térmérték közötti külömbség soha sem képezi az azonosításnak akadályát, mert a telekkönyvi térmérték nem hiteles, nagyon sokszor csak gondolomra, vagy a felek kijelentése alapján, vagy valamely elv (pl. itt minden belsőségnek 1000 n-ölnek kell enni, holott 2000 D-öles is lehetett benne) alkalmazása folytán jegyezték be a térmértékeket, sok helyen meg egyáltalán semmi térmértéket sem jegyeztek be a telekjegyzökönyvekbe. Nyomatott Nagy Elek gyorssajtóján Czeglóden, Arpád-tér (ov. ref. bazár.)