Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

67 Telekkönyvi betétszerkesztési ügyben. Portómentes." záradék alapján portómentesen intézhetnek. (38,196 1904. I. M. sz.) Eljárás, különös tekintettel a telekkönyvi betétszerkesztésre, abban az esetben, ha valamely jelzálogi bejegyzésre vonatkozó fö- és mellékbetél különböző biróság kezelésébe kerül. Az igazságiigyminiszter egy adott eset alkalmából kijelentette, hogy mihelyt a telekkönyvi hatóság azt tapasztalja, hogy valamely egyetemleges zálogjogi bejegyzésre vonatkozó fö-és.mellékbetét egymástól elkülönítve különböző biróságok kezelésébe vagy az eddig egy bírósághoz tartozott mellékbetétek egy része más biróság kezelésébe kerül azért, mert pl. az egyik biróság telekkönyvi hatósággal ruháztatott fel, vagy mert a megterhelt ingatlan más telekkönyvi hatósághoz tartozó község telekkönyvébe vitetett át, és ha ennek következtében vagy bármi más oknál fogva a telekkönyvi rendelet 107. íj ának b) pontjában emiitett „első mellékbetét" alakításának szüksége az ugyané szakasz a) pontjában foglaltak miatt nyilvánvaló : a telekkönyvi hatóság köteles a telekkönyvi rendelet 168. §-ának megfelelő eljárás alkalmazásával a másik bírósággal egyetértően hivatalból intézkedni az iránt, hogy az ilyen zálogjogi bejegyzés tekintetében az idézett 107. §-nak az „első mollékbetótbe" való bejegyzés módjára vonatkozó rendelkezése megigazítás utján pótlólag érvényesüljön. Önként értetik, hogy ily esetben a bejegyzés által érdekelt feleknek a kiigazítás érdekében való meghallgatása szükségtelen és hogy a megigazitásra nézve az idézett 107. §. c) pontjának rendelkezése oly értelmű alkalmazást nyer, mely szerint a főbetét bíróságától különböző bíróságnál kezelt mellékbetétben nemcsak a fő-, hanem az első mellékbetétre is történj ók hivatkozás. Ugyanezt az eljárást kell követni á telekkönyvi betétek szerkesztésével kapcsolatosan, azzal az eltéréssel, hogy a telekkönyvi rendelet 168. §-ában körülirt jelentést az 1891. évi XVi. törvényczikk 4. §-ában körülirt betéttervek készítésére kiküldött betétszerkesztö teszi meg. A telekkönyvi rendelet idézett 107. §. a) pontjának a mellékbetótbeli bejegyzés rövidségére vonatkozó szabályát a betétek szerkesztésekor is kell alkalmazni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a betéttervek készítésére kiküldött betétszerkesztö a zálogjogi bejegyzés szerinti hitelező nevét könnyebb tájékozás czéljából az 1893. évi május hó 26-án 19665. I. M. szám alatt kelt rendelet mellett kiadott betétszerkesztő „Utasítás"1) XIV b. mintájának útmu-' tatásához képest valamennyi mellékbetéttervében kitüntesse. Magát a mellékbetétet mégis az általános szabályok, illetve az emiitett betétszerkesztő utasítás" XIV, d. mintájának útmutatása szerint kell szerkeszteni. Ezek a kijelentések nem érintik az 1886. évi XXIX. t.-cz. 76. §. 6., 7., 8., 9. ós 12. pontjaiban nyert felhatalmazás alapján a telekkönyvi rendeletek ideiglenes módosítása tárgyában 1888. évi márczius hó 5-én 947. I. M. E. szám alatt kiadott rendelet2) 7. §-ának azt az intézkedését, mely szerint a zálogjognak törlése a mellékbetétben is a telekkönyvi rendelet 162. §-ának megfelelő módon, tehát egész terjedelemben történő bevezetés által foganatosítandó. (37092/1904. I. iM. sz.) !) Az 1893. évi 19665.1. M. számú rendelettel kiadott Utasítás az Igazságügyi Közlöny II. évfolyamának7. számához külön melléklet gyanánt van csatolva. 2) Az 1888. évi 947. I. M. E. számú rendeletet l. a Magyarországi Rendeletek Tárának 1888. évi folyamában a 182. lapon.