Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

62 ez alapon a terhelési tilalom telekkönvvileg följegyezhető-e ? 8711. 1904. I. szám alatt kimondotta és a határozattárba fölvétetni rendelte a következő határozatot : Jelzálogos követelés biztosítására az adós beleegyezésével az elidegenítési és terhelési tilalomnak telekkönyvi följegyzése joghatályosan nem rendelhető el és ebből í'olyóan a hitelező joghatállyal nem kötheti ki azt, hogy a jelzálogos ingatlan tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül a íiloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896: V. t.-cz. értelmében kölcsönt ne vehessen föl, s ez alapon a terhelési tilalom telekkönyv Heg föl nem jegyezhető. Indokok : Tételes jogunk szabálynak tekinti a tulajdon szabadságát : e szabály alól azonban kivételeket enged, részint köz-, részint magánérdekből. A tulajdon korlátolásai közé tartozik s az utóbb emiitett csoportba esik a tulajdonos akaratán alapuló elidegenítési és terhelési tilalom. E tilalom kiköthetésének megengedése éppen a tulajdonos szabad rendelkezési jogából, jogügyleti szabadságából folyik. De a tulajdon szabadsága nemcsak azt foglalja magában, hogy a mai tulajdonos szabadon rendelkezhetik, hanem azt is, hogy a jövőbeli tulajdonos szabad rendelkezési joga is megálljon. A mai tulajdonos szabad rendelkezési jogát tehát nem lehet olyan korlátokig tágítani, annyira korlátlanná tenni, hogy ezáltal a jövőbeli tulajdonos szabad rendelkezési joga kétessé váljék, egészen semmivé zsugorodjék, vagy oly mértékben korlátolt legyen, amely már a tulajdon szabadságával, a közgazdasági szempontokkal, a szabad forgalom kívánalmaival s ekként éppen a közérdekkel össze nem fér. Ez a szempont érvényesül a tulajdon megengedett korlátolásaival szemben, mert azok a tételes jogban mindig kivételes intézmények, mindig feltételekhez, korlátokhoz vannak kötve. Ez kell, hogy érvényesüljön az elidegenítési és terhelési tilalommal szemben is. Nem terjedhet tehát az elidegenítési és terhelési tilalom addig, hogy ezáltal az ingatlan a forgalomból teljesen kivonassék, hogy a jövőbeli tulajdonos rendelkezési joga minden ok nélkül, minden jogos magánérdek nélkül, esetleg csupa szeszélyből teljesen elvétessék vagy korlátoltassék. A törvényhozások legnagyobb része ezen az állásponton van. Ezen van a magyar jogfejlődés is, amidőn a m. kir. curia 74. számú döntvényében kimondja, hogy az elidegenítési és terhelési tilalmat csak a dolog tulajdonosa kötheti ki végintézkedés által, vagy élők közti átruházásnál szerződés által, és pedig az előbbi esetben csak harmadik személy, utóbbi esetben maga vagy harmadik személy érdekében és csak olyan czélból, hogy saját visszakövetelési jogának, vagy harmadik személynek a dologra vonatkozó követelésének megóvására szolgáljon ; indokaiban pedig azt is kijelenti, hogy a jelzálogos hitelező javára ilyen tilalom kikötésének helye nem lehet.