Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - A szőlőfelujitási kölcsön és a jelzálogos hitelezőkről

50 sek ; az 1889. évi 45.041. számú rendelet 1. §-álioz képest az ingatlanok mindegyik fajának számára egy-egy telekjegyzőkönyvet vagy telekkönyvi betétet kell nyitni ily megjelöléssel: „Az arányosításkor (tagositáskor) közösségben maradt részesek legelője", „erdője", vagy „nádasa". Ily elkülönitett kiosztás hiányában az ingatlanokat, ha azokban ugyanazok ugyanazon arányban részesek, egy telekjegyzőkönyvben vagy telekkönyvi betétben, de külön telekkönyvi jóságtestekként (4- alatt), mintáz „arányosításkor (tagositáskor) közösségben maradt részesek ingatlanai"-t, illetve a „közbirtokosság közös ingatlanai"-t kell megjelölni. Ugyancsak külön telekjegyzőkönyvbe vagy telekkönyvi betébe kell felvenni és az emiitett módon kell megjelölni azokat a közös ingatlanokat, amelyek a legelőhöz, erdőhöz, nádashoz nem tartoznak. A közösből járó osztatlan illetőségeket, ha az arányosítás tárgyában hozott ítéletben vagy egyezségben a jogosítottak névszerint meg vannak nevezve, ezeknek ; egyébként pedig azoknak a telekjegyzőkönyvébe vagy telekkönyvi betétébe kell bejegyezni, akik az aránykulcs gyanánt vett főbirtoknak az arányositási perben kelt ítélet meghozatalakor vagy egyezség megkötésekor telekkönyvi tulajdonosai voltak (1889. évi 45.041. számú rendelet 2. §-a). II. 3. §. a volt úrbéresek azon ingatlanait, amelyeket ezek a tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott legelő-, erdő- vagy nádasilletőségeik kiegészítéséül oly módon szereztek, hogy a megvett vagy cserébe kapott ingatlanok tulajdona telekkönyvileg nem az egyes jogosítottak, hanem a volt úrbéresek nevére jegyeztetett be : szintén az 1889. évi 45.041. számú igazságügyminiszteri rendelet és az ezt módosító 1895. évi 51.407. számú rendelet szabályai szerint kell telekkönyvezni a következő 4 - 9. §-okban foglalt eltérésekkel. 4. §. A telekkönyvezés módja különböző a szerint, amint: 1. a tagositáskor vagy az úrbéri rendezéskor közösen kiadott illetőségnek és az ennek kiegészítéséül szerzett ingatlannak a 3. §-ban idézett rendeletek értelmében való telekkönyvezése egyszerre és együttesen történik, vagy 2. a közösen kiadott illetőségnek az idézett rendeletek értelmében való telekkönyvezése már megtörtént és a kiegészítésül szerzett ingatlan utólag telekkönyvezendő. Ezenkívül részben más az eljárás : a) amikor a kiegészítésül szerzett ingatlan telekkönyvileg nincs, vagy a közösen kiadott illetőséggel azonosan van terhelve ; b) amikor a kiegészítésül szerzett ingatlan telekkönyvileg terhelve van és a közösen kiadott illetőség vagy tehermentes, vagy a kiegészítésül szerzett ingatlantól különbözően van terhelve. 5. §• A 4. §. 1. és a) pontja esetében a közösen kiadott illetőséget és a kiegészítésül szerzett ingatlant az 1889. évi 45.041. számú rendelet 1. §-a értelmében nyitott telekjegyzőkönyben vagy