Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - A jogczimről, vonatkozással a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló birói határozatokra

48 A telekkönyvbe tehát a jogczimet be kell jegyeztetni. Ámde hogyan jegyeztesse be ezt a telekkönyvi hatóság, ha a megkereső bíróság azt a megkeresésben nem közli, vagy a felek által bemu­tatott birói határozat ezt nem tartalmazza s ezekből arra még csak következtetni sem lehet? és ha a jogczimet be nem jegyeztetheti, nem akadálya-e ez a telekkönyvi bejegyzésnek ? A birói gyakorlat szerint nem. Noha semmi ok sincs arra, hogy éppen birói határozatokkal szemben térjünk el ok nélkül a szabá­lyoktól és ezek alapján teljesítsünk hiányos és nem rendes bejegy­zéseket. Maga a megkeresés nem jogczim. És ha a bejegyzést ugy teljesítem, hogy: „a szegedi kír. törvényszék 6/1905. sz. végzése alapján a tk. hatóság ... a tulajdoni jogot. . . bekebelezteti" ebből ugyan a jogczim ki nem látszik. S a bejegyzésnél nem hiában kívánja meg a rendtartás a jog­czim feltüntetését; mert ez védi a telekkönyvi tulajdonos érdekeit, megnyugtatja a betekintőt az iránt, hogy a tulajdonszerzésnek ma még kötelező törvényes (bpt. 380. stb. §.) alapjai fennforognak és nyilvánossá teszi minden továbbkutatás nélkül azt, hogy mi alapon jutott a bejegyzéssel érdekelt a javára feltüntetett telekkönyvi álla­pothoz. De ezektől eltekintve és, ha a jogczim feltüntetése törvény­szerű kellék, akkor megkívánhatja a telekkönyvi hatóság, hogy a bíróságok, amelyeknek kifogástalan és szakszerű határozatokat kell hozniok s a telekkönyvi rendtartást hivatalból kell ismerniök, ne adjanak okot szabálytalan eljárásokra. Könnyen tehetik ezt, mert hiszen csak pár szóból áll a hatá­rozatokban és megkeresésekben a jogczim megemlítése, vagy leg­alább felismerhetővé tétele. Ennek elhagyása pedig rendetlenség és felületesség, amelynek éppen a bíróságnál nincs semmi helye.*) Megjegyzem, hogy csakis de lege lata beszélek, mert a jog­czim jelentősége egészen más lesz az új törvények szerint, mint most amilyen. *) Az osztrák polgári törvénzkönyv 424. §-a szerint: „A közvetett szer­zés czime szerződésen, halálesetre szóló rendelkezésen, birói ítéleten, vagy a törvény rendeletén alapul", tékát az osztrák polgári törvénykönyv szellemében szerkesztett telekkönyvi rendtartás, miután a birói ítéletet magát külön jogczim­nek minősíti, — hogy helyesen-e vagy nem, az más kérdés — nem kívánja meg, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló birói ítélet vagy megkeresés a szerzés jogczimét is külön feltüntesse. Egyébiránt erre még visszatérünk. A szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom