Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1905 / 3. szám - Az özvegyi jog hivatalbóli telekkönyvi biztositása
45 nem igen viselkedik közömbösen, hanem maga jár utána az örökösödési eljárás megindításának s a hagyatéki tárgyalásról nem marad el. Balog Elemér dr. fentidézett soraiban azon nézetének ad kifejezést, hogy ,.özvegyi jog" bejegyzése a tkvi rdtás 62., 63. és 66. §-aira tekintettel helyt nem foghat. Vizsgáljuk e §-okat egyenkint. A 62. §. azt irja elő, hogy a bejegyzendő jogot a bejegyzés elrendelésekor akként kell megjelölni, hogy kétség ne támadjon aziránt, hogy mily jog jegyeztetett be. Az „özvegyi jog" bejegyzése ilyen kételyt nem támaszthat, mert a bejegyzett jog törvényes elnevezésével, tehát a leghatározottabb és legkétségtelenebb módon van megjelölve. A magyar jogban épp úgy meg van határozva az özvegyi jog fogalma, mint pl. a tulajdonjogé. Lehetetlen tehát ..özvegyi jog" alatt más jogot érteni, mint azt, melyet a magyar jog ily elnevezés alatt ismer és szabályoz. A tkvi rdtás 63. §-a szerint tkvi bejegyzés tárgya csak dologi jog lehet, vagy oly kötelmi jog, mely ,,a telekkönyvbe bejegyzés által a törvény által meghatározott dologbani jog minőségét nyerheti/' Ezen §. rendelkezéseire való hivatkozással sem lehet kifogásolni az „özvegyi jogu bejegyzését, mert az özvegyi jog vagy haszonélvezetből, vagy lakásjogból, vagy tartásból, vagy életjáradékból, vagy oly jogokból áll, melyek mindegyike tkvi bejegyzés tárgyát képezheti. Ami végül a 66. §-t illeti, ez a §.. kapcsolatban a tkvi rdtás 64. §-ával, csakugyan nem áll összhangban a fixirozatlan özvegyi jog bejegyzésével, mert a pénzben kifejezhető egyenértéknek vagy a netáni kártérítési igény biztosítására szolgáló pénzösszegnek megjelölését elengedő intézkedésében a szolgalmak, bérlési jogok és kikötmények mellett csak a természetbeni járadékokat emliti, már pedig az özvegyi jog in concreto életjáradékból is állhat, ennek bejegyzésénél pedig a határozott pénzösszeg kitétele nem mellőzhető. Senki sem kételkedhetik azonban abbon, hogy az 1894: XVL t.-cz. a tkvi rdtás szabályait, a tkvi eljárással szorosan összefüggő rendelkezéseiben módosíthatta s szóban forgó imperativ rendelkezéseivel tényleg módosítja is, mert akkor, amidőn az özvegyi jog hivatalbóli biztosítását követeli, csak azt a jogot akarhatja biztosítani, mely az özvegyet özvegyi joga fejében valósággal megilleti, máskülönben intentiója meg nem valósul. A tényleg gyakorolt jog pedig életjáradék élvezetében is állhat.