Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Az özvegyi jog hivatalbóli telekkönyvi biztositása

45 nem igen viselkedik közömbösen, hanem maga jár utána az örö­kösödési eljárás megindításának s a hagyatéki tárgyalásról nem marad el. Balog Elemér dr. fentidézett soraiban azon nézetének ad ki­fejezést, hogy ,.özvegyi jog" bejegyzése a tkvi rdtás 62., 63. és 66. §-aira tekintettel helyt nem foghat. Vizsgáljuk e §-okat egyenkint. A 62. §. azt irja elő, hogy a bejegyzendő jogot a bejegyzés elrendelésekor akként kell megjelölni, hogy kétség ne támadjon aziránt, hogy mily jog jegyeztetett be. Az „özvegyi jog" bejegyzése ilyen kételyt nem támaszthat, mert a bejegyzett jog törvényes el­nevezésével, tehát a leghatározottabb és legkétségtelenebb módon van megjelölve. A magyar jogban épp úgy meg van határozva az özvegyi jog fogalma, mint pl. a tulajdonjogé. Lehetetlen tehát ..öz­vegyi jog" alatt más jogot érteni, mint azt, melyet a magyar jog ily elnevezés alatt ismer és szabályoz. A tkvi rdtás 63. §-a szerint tkvi bejegyzés tárgya csak dologi jog lehet, vagy oly kötelmi jog, mely ,,a telekkönyvbe bejegyzés által a törvény által meghatározott dologbani jog minőségét nyer­heti/' Ezen §. rendelkezéseire való hivatkozással sem lehet kifogá­solni az „özvegyi jogu bejegyzését, mert az özvegyi jog vagy haszon­élvezetből, vagy lakásjogból, vagy tartásból, vagy életjáradékból, vagy oly jogokból áll, melyek mindegyike tkvi bejegyzés tárgyát képezheti. Ami végül a 66. §-t illeti, ez a §.. kapcsolatban a tkvi rdtás 64. §-ával, csakugyan nem áll összhangban a fixirozatlan özvegyi jog bejegyzésével, mert a pénzben kifejezhető egyenértéknek vagy a netáni kártérítési igény biztosítására szolgáló pénzösszegnek meg­jelölését elengedő intézkedésében a szolgalmak, bérlési jogok és kikötmények mellett csak a természetbeni járadékokat emliti, már pedig az özvegyi jog in concreto életjáradékból is állhat, ennek bejegyzésénél pedig a határozott pénzösszeg kitétele nem mellőz­hető. Senki sem kételkedhetik azonban abbon, hogy az 1894: XVL t.-cz. a tkvi rdtás szabályait, a tkvi eljárással szorosan összefüggő rendelkezéseiben módosíthatta s szóban forgó imperativ rendelkezé­seivel tényleg módosítja is, mert akkor, amidőn az özvegyi jog hivatalbóli biztosítását követeli, csak azt a jogot akarhatja biztosí­tani, mely az özvegyet özvegyi joga fejében valósággal megilleti, máskülönben intentiója meg nem valósul. A tényleg gyakorolt jog pedig életjáradék élvezetében is állhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom