Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 9. szám - Ingatlanra vezetett végrehajtásnál mire kell különösen ügyelni?

180 uj bizonyítékok alapján (1881. évi LIX. t.-cz. 69. §. 2. pont) perújításnak rendszerint csak egy izben van helye. Az e §. második bekezdésében szabályozott kivétel pedig, kétséget nem tűrő határozottsággal kizárólag csak az emiitett alapon perujitással már élt peres félnek perbeli ellenfele javára van megállapítva. Ebből következik, hogy az a peres fél, aki uj bizonyítékok alapján perujitással már egyszer élt — akár adatott annak hely, akár nem -— uj bizonyítékok alapján másodszor is nem élhet a perújítás rendkívüli perorvoslatával. Kelt Budapesten, a kir. curia polgári osztályainak 1904. évi deczember hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1905. évi január hó 27-én tartott teljes ülésben. A budapesti kir. ítélőtáblának 7. számú polgári döntvénye. Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező ingatlan haszonélvezetére vezettetik, a haszonélvezet zár alá vételekor a végrehajtást szenvedő által használt helyiség zár alá vehető-e ? (Vonatkozással a budapesti kir. ítélőtáblának 1338/1093., 3486/1904., 6836/1904. és 12,327/1904. P. számú határozataira és az 503/1905. P. számú ügyre.) Határozat: Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező ingatlan haszonélvezetére vezettetik, a haszonélvezet zár alá vételekor a végrehajtást szenvedő által használt helyiség csak azzal a korlátozással vehető zár alá, hogy a végrehajtási zár tartama alatt a végrehajtást szenvedő rendelkezésére hagyandó a neki magának és családja vele közös háztartásban élő tagjainak nélkülözhetetlenül szükséges lakás vagy egyéb helyiség, melynek terjedelmét a végrehajtást foganatosító bíróság határozza meg. Indokok: A végrehajtási törvény (1881. évi LX. t.-cz.) nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás a 211. §. értelmében a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező ingatlan haszonélvezetére vezettetik, a haszonélvezet zár alá vételekor a végrehajtást szenvedő által használt helyiség is zár alá vehető-e ? Ennek a kérdésnek eldöntésénél tehát a törvény szövegéből kiindulni nem lehetvén, a törvény szellemét kell kiindulási pontul venni. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, arra az eredményre jutunk, hogy a törvény, midőn az ingatlannak csupán haszonélvezetére magának az állagnak végrehajtás alá vonása nélkül a végrehajtást megengedte, ezáltal lehetővé tenni kívánta azt, hogy abban az esetben, ha a hitelező követelése az ingatlan jövedelméből, vagy ezek egy részéből is kikerül, a hitelezőnek mód nyujtassék arra,