Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Osztott tulajdon a végrehajtási eljárásban

150 Tisztázzuk azonban előbb azt a kérdést, hogy vájjon miféle szerepe van a telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó tulajdonszerzésnél a tkvi bejegyzésnek ? Azt mondja a telekkönyvvezető úr, hogy én kétségtelenül úgy fogom fel a dolgot, hogy az optkv. 380. §-ban emiitett „czim és jogos szerzés" kizárólag a kötelmi viszonyra vonatkozik. Ugyan honnan következteti ezt ? ! Dehogy fogom én igy fel a dolgot! Nagyon jól tudom én azt, hogy mit kell az optkv. 380. §-ában emiitett „czim" és „jogos szerzés" alatt érteni. Hanem, úgy látszik, a telekkönyvvezető úr nincs tisztában magának a 380. §. rendelkezésének tulajdonképeni értelmével. Ez a §. ugyanis, kapcsolatban a 424. és 425. §-okkal a „czimet" és a „jogos szerzést" egyformán megkivánja a tulajdonszerzéshez. Mindkettő tehát egyformán kelléke a tulajdon érvényes szerzésének. Ha valamelyik hiányzik, érvényes szerzés nem jön létre. Ha már most tudjuk azt, hogy „czim" alatt azt a kötelmi ügyletet (pl. vételt) kell érteni, amely okadatolja (ezért mondatik causa-nak) a tulajdonjog átszállását (a tulajdonjogot átruházó fél azért ruházza át a tulajdonjogot, mert az ingatlant eladta, — a szerző fél pedig azért szerzi meg a tulajdonjogot, mert az ingatlant megvette), — „jogos szerzés" vagy máskép szerzésmód (modus acquirendi) alatt pedig az u. n. dologi szerződést, mely a nálunk elfogadott bejegyzési elvből folyóan abból áll, hogy az átruházó tkvi tulajdonos bekebelezési engedélyt ad a szerző félnek, aki azt elfogadja ; hogy továbbá a dologi szerződés alaki kellékét — mely ingóságoknál: az átadás — a tkvi bejegyzés képezi: akkor azt hiszem mégis csak hiányosan fejezzük ki magunkat, ha azt mondjuk, hogy tulajdonosnak csak az tekinthető, aki mint ilyen be van jegyezve. Tegyük fel ugyanis, hogy A kezességet vállal i?-ért. A felek abban állapodnak meg, hogy A-nak biztosítására B átíratja A-ra a házát s ez egy színleges vételi szerződésről szerkesztett okirat alapján meg is történik. Világos, hogy A-t a ház tulajdonosának tekinteni nem lehet, mert a causa szinleges, semmis, •— már pedig a tulajdonszerzésnek a fentiek szerint a jogczim elengedhetetlen kelléke, melynek hiányában érvényes tulajdonszerzés nem jöhet létre. Teljes igazsága volna Schuster Román telekkönyvvezető úrnak, ha nálunk a bejegyzés alaki jogerejének elve volna elfogadva. Ezen elv szerint ugyanis a tulajdonjog tisztán és kizárólag a bejegyzés által szereztetik meg, anélkül, hogy ehhez causa és dologi szerző-