Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Ügygondnokság a perenkivüli telekkönyvi ügyekben

148 donosa.*) Pedig a telek a rajta álló épületekkel együtt jogilag egy dolgot képez, mert az épület a teleknek csak alkatrésze. (Megemlékezik erről az elvileg lehető jogi helyzetről a helyszinelési hivatalnokok részére kiadott utasitás is III. fejezete VI. czikkének 6-ik bekezdéséhez csatolt csillag alatti jegyzetben.) A magy. polg. törvénykönyv tervezete szintén szabályozza a superficiest. (L. 785. és köv. §-ait.) Nem tekinti ugyan külön, közös vagy osztott tulajdon tárgyaként az idegen telken álló épületet, hanem idegen dolgot terhelő jogként, de csak azért, mert gazdasági rendeltetéséből folyóan a telek elválaszthatatlan alkatrészének minősiti, az ilyen alkatrészről pedig 494. §-ában akként intézkedik, hogy az külön tulajdon tárgya nem lehet. Tekintettel azonban arra, hogy „a superficies joga valójában azon a feltevésen alapszik, hogy valakié az épitmény a telek nélkül" s a jogosult az épülettel úgy bánik, mint tulajdonával: a superficiest a tulajdonjoghoz hasonlóan szabályozza, külön, önálló birtokrészletként szándékozik telekkönyveztetni stb. (L. Indokolás II. köt. 575. és köv. 1.) Mindezekre való tekintettel én nem tartom feltétlen érvényű igazságnak azt, hogy egy dolog ugyanabban az időben csak egy személynek képezheti kizárólagos tulajdonát, különösen akkor nem, ha az a dolog csak jogilag egész. Ezen álláspontom mellett felhozhatok még egy körülményt. Az optkv. 302. §-a a dologösszeséget ekként határozza meg: „Több külön dolognak, melyek egy dolognak szoktak nézetni s egy közös névvel jelöltetni, összesége összdolgot tesz s egy egésznek tekintetik." Ilyen dologösszeségek : a nyáj, könyvtár, áruraktár, gazdasági felszerelés stb. Egész irodalom fejlődött ki az afölötti vitatkozásból, hogy dologjogi jogviszony tárgya csak maga a dologösszeség lehet-e, avagy csupán az egyes egyedek ? E kérdés máig sincs eldöntve. (L. magy. ált. polg. tvkv. terv. indokolása II. köt. 40. 1.) Túlsúlyban azonban inkább azon nézet van, hogy dologi jogviszony tárgya nem az egész, mint ilyen, hanem az egyes egyedek. (L. Zlinszky-Dárday: „Magyar Magánjog" ötödik kiad. 105. s *) Létesíteni ugyan ma már telekkönyvileg nem lehet ilyen jogállapotot, de csakis azért nem, mert a rdtás 55. §-a értelmében a tulajdonjog csak jószágtestre, birtokrészletre, ezeknek térmérték szerint meghatározott részeire, vagy tulajdoni jutalékra, avagy ennek egy részére jegyezhető be, — az idegen telken álló épület pedig mint külön obiectum, a telek mellett sem jószágtest-, sem birtokrészlet-, sem ezek térmérték szerint meghatározott részeként telektelekkönyvileg feltüntetve nincs.