Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Ügygondnokság a perenkivüli telekkönyvi ügyekben

146 hiszen éppen ezért csak jogi s nem természeti, valóságos egész. A jogi személy szintén nem valóságos személy, mert ilyen csak az ember, akivel a jogi személy jogilag sem azonosítható, nem lévén ugyanolyan terjedelmű jogképessége, mint az embernek (családjogi jogviszonyoknak alanya nem lehet). A jogi egész tehát éppoly fictio, mint a jogi személy. Ha nem igy volna, akkor íictiora a jognak egyáltalán szüksége sem volna. Pedig van, mert — mint Zsögöd tanitotta — „kényelmes kifejezésmód különböző joghelyzetek czélzott aepuiqaratioja érdekében, melynek igénybevételével eleget teszünk a jogi technika terén is az oekonomia érdekeinek, mert nem kezdjük ab ovo egy uj viszony számára a megítélési szabályok felsorolását, hanem egyszerűen azt mondjuk, hogy úgy kell ezt megítélni, mintha egy más eset volna." Mindezeket pedig a tudós tanár azzal a figyelmeztetéssel egészítette ki, hogy „a fictio nem kategorikus, a jog minden részére kiterjedő jogtétel." Élénken illustrálta ezt azon esetek részletes felsorolásával, melyekben az a fictio, mely szerint a méhmagzat élve születés esetében úgy tekintendő, mintha fogantatásától kezdve életben lett volna, — alkalmazást nyer. Azt hiszem eléggé világosan kimutattam most már, hogy ott, ahol a valósággal — értve ez alatt a physikai valóságot — nem létező, létezőnek van véve : okvetlenül fictio forog fenn. A természetben egyenkint önálló egészeket képező ingatlanokból alakitott jószágtest tehát szintén fictiv egész, mely mint ilyen tisztán és kizárólag tkvi, a telekkönyv berendezésére, rendbentartására irányuló elv szolgálatában álló fogalom. Schuster Komán telekkönyvezető úr szerint a jobbágytelkek szintén jogi egészek voltak akkor, amikor az ily telkek külsőségei a belsőségektől elszakíthatok nem voltak. Hát ez lehetséges, sőt valószínű. A jobbágytelek számítási eszköz volt, birtokegység. A földesúri uradalomhoz tartozott egyes jobbágyközségek terjedelmét az illető község határában fekvő jobbágytelkek számával határozták meg. A jogi szabályozás, a judikatura terén szintén ilyen értelemben vétethettek a jobbágytelkek. Eszközül szolgáltak a jószágtestek alakításánál is. Ez azonban az elmondottak után irreleváns. Ha egészek voltak is a jobbágytelkek, kétségkívül csak jogi, tehát fictiv egészek voltak s nem természeti egészek. Hiszen azon ingatlanok között, amelyekből állottak, physikai összefüggés nem volt. Eszerint a jobbágytelek, mint egész a valóságban szintén nem létezett.