Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

119 beleegyezése nélkül ? ! amikor itt tulajdonképeni szétdarabolásról nincsen szó, hiszen nem történik egyéb, mint hogy a A. I. alatt egy telekkönyvi jószágtestté alakított ingatlanok közül egyik vagy másik ingatlan (a beltelek vagy valamelyik, a határnak egyik vagy másik részében fekvő föld) abból az I. alatt foglalt tlkvi jószágtestből kiválasztatik és egészben, a természetben fel nem osztva és szét nem darabolva, egy másik (újonnan nyitott) tlkvbe átvitetik és ott önálló és külön jószágtestté alakittatik. Hiszen, ha ugyanaz a birtok (például beltelek és egy egész úrbéri kültelek) nem I. római szám, hanem + jegy alatt volna fölvéve : akkor már a birói gyakorlat nem kívánná meg azt. hogy az átjegyzéshez a tulajdonostársak beleegyezése igazoltassék. Hát van ennek a megkülönböztetésnek most már valami értelme ? ! Bizonyára nincs. Tépeíődésem meggyőződéssé érlelődve, már 1897. évben feladtam korábbi álláspontomat, felszólaltam e folyóirat I. évfolyamának 12-ik számában, indítványozván azt, hogy a lejegyzéshez a tulajdonostársak beleegyezése csak akkor kívántassák inog, ha a lejegyzés szétdarabolással jár. „Nincs semmi értelme annak, — igy szóltam fennebb emiitett czikkemben — hogy akkor, midőn valamelyik tulajdonostárs az A. I. alatt felvett telekkönyvi jószágtest valamelyik birtokrészletéből az ő jutalékát osztatlanul, vagyis a természetben ki nem jelölve, térfogat szerint meg nem határozva ruházza át másra : a tulajdonjognak bekebelezése megtagadtassék csupán azért, mert a többi tulajdonostársak a lejegyzéshez hozzá nem járultak. Az ily lejegyzés és változatlan telekkönyvi állással újonnan nyitandó telekjegyzékönyvbe való átvitel a többi tulajdonosra nem lehet sérelmes. Talán azt lehetne ellene mondani, hogy nem közömbös a többi telekkönyvi tulajdonostársra nézve az, hogy az ő I. jeggyel megjelölt és igy egy telekkönyvi jószágtestet képező ingatlanaik egyetlenegy, avagy 2, 3, esetleg 10 telekjegyzőkönyvbe legyenek szétszórva ; ha egyebet nem szólunk is, már csak azért sem : mivel akkor, ha birtokukról hiteles telekjegyzőkönyvi másolatot kell szerezniök, amúgy egy. emigy pedig 2, 3, esetleg 10 telekjegyzőkönyv hitelesítésének bélyegköltségeit kell viselniök. Ez a kár azonban figyelembe sem jöhet azzal a kárral szemben, amit szenved a szerző akkor, ha az átruházónak tulajdonostársai a lejegyzéshez való hozzájárulásukat megtagadják s ezáltal meggátolják öt abban, hogy telekkönyvi tulajdont szerezzen. Az élet e tekintetben szomorú példákat mutat fel. Bizony megesik.