Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 5. szám - A telekkönyvi rendtartás 61. §-áról

104 Ugyané törvényszakasz értelmében az állami anyakönyvvezetők a bélyegmentes bizonyítványokat, kivonatokat, családi értesítőket a bélyegmentességen kivül még díjmentesen is kötelesek kiadni; de a nyilvánkönyvi jogok törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha a töröltetni kért jog az 1899. év végéig szűnt meg. Ennek következtében ezekre a jegyzökönyvekre sem kérvényi, sem felzeti bélyeget nem kell felragasztani. Az 188G : XXIX. t.-cz. 15. §-a b) pontja esetében okmánybélyeg semmi körülmények közt nem rovandó le. Az okmánybélyeget kivételképen csak arra a jegyzőkönyvre kell felragasztani, amelyben megszűnt jog törtésót külön okirat nélkül csupán a jogosult szóbeli nyilatkozata alapján kérik, azonban csak abban az esetben, ha a törölni kért jog az 1900. évi január 1. óta szűnt meg. Ha a törölni kívánt jog az 1899._ évi deczember 31-ig szűnt meg, akkor az ilyen jegyzökönyre sem kell semmiféle bélyeget ragasztani. Ennek következtében az ilyen szóbeli nyilatkozatra alapított törlési jegyzőkönyvekbe avégett, hogy a jognak az 1899. évi deczember 31-ig való megszűnése folytán élvezhető bélyegmentesség alapja a felek külön meghallgatása nélkül észlelhető legyen, mindig bele kell foglalni azt a kijelentést is, hogy a jog az 1899. év végéig megszűnt. Dr. P. Zs. lirnak. Ha a volt úrbéresek közös legelője az 1869. évi 2579. sz. alatt kelt átalakisi rendelet 7. §-a g) pontja értelmében van telekkönyvezve, s ezt az egész legelőt eladták, az adás-vevési szerződést mindazok a tkvi tulajdonosok, akiknek egyéni telekjkvbeibe az aránylagos illetőség be van jegyezve, aláírták, az esetleges kiskorúak érdekében a gyámhatóságok jóváhagyták : a tkvi hatóság, anélkül, hogy a közös illetőségeket előbb az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt rendelet értelmében telekkönyvezné, csak az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 11. §-a értelmében teljesítheti az átírást; az a körülmény, hogy egyes jutalékok különbözően vannak terhelve, az egész volt közös birtoknak egy .telekjkönyvbe, egy jószágtest minőségben való átjegyzésót nem akadályozza, a különböző terhek átvitele esetén az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt rendelet 10. §-a alkalmazandó, abban a tekintetben pedig, hogy az egyéni telekjkönyvekből mely terheket kell átvinni, melyeket nem, minden tekintetben az 1895. évi 51407. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet az irányadó. Minthogy pedig az 1895. évi 51407. sz. alatt kelt rendelet bírói mérlegelést tételez fel, azok a terhek, amelyek az újonnan nyitandó tjkvbe átviendők, az átjegyzést rendelő végzésben egyenkint fölsorolandók; azok a terhek, amelyek a főbirtokokat terhelik, de a tjkv tartalma szerint a közös legelőből utánuk járó illetőségre nincsenek kifejezetten bejegyezve s emiatt nem viendök át, az átjegyzést rendelő végzésben véleményem szerint nem sorolandók fel, azonban azt szükségesnek tartom, hogy az átjegyzést rendelő végzést azoknak a hitelezőknek és egyéb jognál fogva érdekelteknek is kézbesítsék, akiknek javára a zálog vagy egyéb jog a legelő mellőzésével csupán a főbirtokra van bejegyezve, hogy kellő időben jogorvoslattal élhessenek. Röviden felemlítem, hogy az 1895. évi 51407. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében azok a terhek, amelyek a főbirtokokat terhelik,