Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 5. szám - Egy tulajdonos, egy telekkönyv

99 Ezután jön a kataszterre járó bélyeg, a bekeblezési kérvény, a kötelezvény, a felzetek bélyege, a bejegyzési illeték, az ügyvédi költség. Ez még nem elég. Sok pénzintézet a bekeblezés után ismét kéri a telekkönyvi másolatokat, amiért a félnek megint 20 korona áru bélyeget kell leróni. Láthatjuk tehát, hogy a sok telekkönyvvel sújtott fél kölcsöniigyében a másolatok bélyegköltségei milyen nagy összegre rúgnak. A vidéki pénzintézet természetesen nem nézheti meg az eredeti telekkönyveket, s ezért a másolatokat okvetlenül be kell kívánnia. Ilyenformán a telekkönyves gazda 600 koronás kölesünknél csak a bélyegek 49 K. 30 fillérbe kerülnek. Ha tehát az adós a kölcsönt 1—2 év alatt visszafizeti, igei) szép uzsorakamattal áldozott a sok telekkönyves rendszernek. Ez a rendszer az államra és a tisztviselőkre is nagy terhet ró. Ha ugyanis a tulajdonosnak 10 telekkönyve van. akkor az ingatlanainak eladásakor és megterhelésekor az ügynek a telekkönyvbe való bevezetésekor a tisztviselőknek tízszer annyi dolguk van. Tízszer annyi dolog van akkor is, ha a telekkönyveket lemásolják. Magyarország telekkönyvi hivatalai azért fuldokolnak Örökösen a hátralékokban, inert a legtöbb ügyben 3—30-szor többet kell dolgozniuk, mintha végre lenne hajtva az az elv, hogy egy tulajdonosnak csak egy telekkönyve legyen. Mihelyt megvalósulna e szabály, minden telekköuyvi hivatal nagy lidéreznyomás alól szabadulna föl, az ügyfelek gyorsabb elintézést nyernének, kevesebb tisztviselő lenne szükséges és a kölcsönre szorulóknak nem kellene egész vagyonkákat adni telekkönyveik másolataiért. Emellett minden birtokosnak minden birtokát egy telekkönyvben azonnal megtalálnák és nem kellene örökösen a számos telekkönyv után keresgélni. Kérdezzük most már, nem lehetne-e oda hatni, hogy minden tulajdonosnak csak egy telekkönyve legyen ? Igenis lehetne ! A sok telekkönyves rendszerűek első sorban a telekköuyvi kérvényeket szerkesztő jegyzők és ügyvédek az okai. Mikor ugyanis valaki birtokot szerez, a telekkönyvi rendtartás figyelmeztetése ellenére, nem nyomozzák ki s a kérvényben nem emiitik meg, vájjon a szerzőnek melyik telekkönyvben vau már birtoka. Ekként a telekkönyvi hatóság az újonnan szerzett birtokot nem a régibb birtok telekkönyvébe, hanem uj telekkönyvbe jegyzi be. Ahányszor tehát valaki ingatlant szerez, annyi telekkönyve származik. Ehhez a hátrányhoz járul még az is, hogy az okirat- és kérvényszerkesztők