Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 5. szám - Egy vételszerződés érvényességének kérdése

93 kell sorozni, annyi bizonyos. Az 1881 : LX. t.-cz. 192. §-ának utolsó bekezdése szerint nem lehet; mert ez a követelés nem annuitásos kölcsön. Itt nincs meghatározva és bekebelezve az a tőke (a vételárhátralék) amelyhez a 3 évi kamatot hozzászámítani lehetne ; és ezt a tőkét a 65 éven át fizetendő évi 25 korona járadékból sem lehet kiszámítani és megállapítani, mert ebben meg nem határozható kamatlábbal meg nem határozható kamat is benfoglaltatik. Az 1881: LX. t.-cz. 193. §-a alapján sem lehet; mert az nem élet járadék vagy ehhez hasonló, bizonytalan ideig időről időre részletekben fizetendő más követelés. Hát bizony erre nincs paragrafus. De az egyszer a telekkönyvben bekebelezett és fenálló követelés sorozatlanul nem maradhat: az is bizonyos ; mert a jelzálogos hitelezőnek joga van követelését felszámítani, a tlkvi bírónak pedig kötelessége a felszámítás alapján az iránt határozni. Hát hogyan határozzon, mikor nincs reá paragrafus ? ! Ily esetben a joghasonlóságot kell elővenni. A szóban levő esethez mégis csak az 1881 : LX. t.-cz. 193. §-a áll a legközelebb. A tlkvi bírónak tehát e §. rendelkezéseihez hasonló módon kell a sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt felszámítás felett határozni. Igen ám, csakhogy ez a törvényhely úgy rendelkezik, hogy az árverés napja után később lejárandó évi járadékok fedezetéül a szükséges töke veendő számításba. Ámde az évenkint fizetendő 25 korona járadékban benfoglaltatik a kamat is és így nem tudjuk megállapítani, hogy abból mennyi a tőke és mennyi a kamat ? a kamatot pedig tőkésíteni nem szabad ; mert e §. szerint a később lejárandó járadékok — tehát a még le nem járt egyes évi járadékok kamatnélküli összegének megfelelő mennyiség — fedezetéül szükséges tőkét kell kiszámítani és hasznosítani. Ha tehát a felek egyértelmüleg meg nem állapodnak abban, hogy abból a 25 korona évi járadékból mi a tőke ? akkor az árverés napja után később lejárandó évi járadékok fedezetére szükséges tőkeösszeget perenkivüli úton megállapítani teljes lehetetlen. A felek által e tekintetben előterjesztett javaslatok felett a tlkvi biró minden valószínűség szerint perreutasitással fog határozni. 14. Régi igazság az, hogy „clara pacta boni amici". Sokkal jobb a szerződéseket úgy megszerkeszteni, hogy a szerződő felek mindenikének úgy jogai, mint kötelezettségei s netaláni .jogellenes cselekvéseiknek vagy mulasztásaiknak következményei tisztán, világosan és minden kétséget kizáró módon álljanak előttünk. Ily módon igen sok bajnak és nagyon sok pernek vesszük elejét. Ellenben a