Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

6? szám alatt kelt igazságügyministeri reneeletl) 10. pontja szerint a szolgálatképtelenség igazolása, továbbá az 1900. évi április hó 6-án 18.510. I. M. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet2) utolsóelőtti bekezdéséhez képest a rendkívüli szabadságidő meghosszabbítása iránti ügyekben a belügyi igazgatás alá tartozó orvosok igénybevételének eseteiben az igazságügyi szakban is irányadó volt, hatályon kivül helyezte és helyette 1903. évi október hó 31-én 75.168/IV.—6/1903. szám alatt az alább következő körrendeletet léptette életbe. Midőn ezt a körrendeletet az összes igazságügyi hatóságokkal tudomásvétel végett közlöm: kiemelem, hogy ugyanezen belügyministeri körrendelet értelmében jövőben, ha az orvosi vizsgálat teljesítésére törvényhatósági tiszti (járási, kerületi, illetőleg tiszti jellegű városi) orvos alkalmazása válik szükségessé: e végett az illető igazságügyi hatóság vezetőjének az igénybe veendő orvos felettes hatóságához kell fordulnia és az orvos csak ennek rendeletére járhat el. Melléklet a kir. igazságügyministernek 10.327/1903. T. M. E. számú rendeletéhez: A kir. belügyministernek 7~>.WSlIY—h 1903. számú körrendelete a köztisztviselők egészségi állapotának vizsgúlíisn és ennek dijjazása körüli eljárá SÍ i tál 'gyá hun. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatósághoz. Az 1876 : XIV. t.-ez. 167. §-ában biztosított jogomnál fogva, ugyanezen törvényczik 156. és 162. §-aihoz rendelem a mint következik. Köztisztviselő egészségi állapotának megvizsgálását bármely szolgálati érdekből, tehát az 1885: LI. t.-ez. 20. és 21. faiban előirt czélból is, a törvényhatósági tiszti (járási, kerületi, illetőleg tiszti jellegű városi) orvosok s a törvényhatósági tiszti főorvosok hatáskörébe utalom. Ezeken kivül e czélra a szükséghez képest a törvényhatósági kórházi főorvosok, illetőleg Budapest székesfőváros területén a kerületi orvosok is igénybe vehetők. A vizsgálat elrendelése végett az érdekelt közszolgálati ág képviselete az igénybe veendő orvos felettes hatóságát keresi meg s az orvos annak rendeletére járhat csak el. A vizsgálat a legszigorúbb lelkiismeretességgel ós szakbeli pontossággal hajtatván végre, az arról szóló bizonyítvány akként szerkesztendő, hogy a nem orvost is lehető határozottsággal tájékoztathassa. Különösen : nyugdíjaztatási eseteknél kifejezés adandó annak is, hogy a vizsgált egyén véglegesen avagy csak ideiglenesen vált-e szolgálatképtelenné; a mennyiben pedig szabadságolás szüksége áll elő : annak tartalma is megjelölendő, valamint az a körülmény is, hogy a szabadság azonnal szükséges-e vagy halasztható ? Végül esetleg az is felemlítendő, vájjon a vizsgált egyén másnemű könnyebb szolgálatra még alkalmas-e ? 1) Az 1896. évi 37.910. I. M. számú rendelet 1. az Igazságyi Közlöny V. évfolyamának 12. számában a 407. lapon. 2) Az 1900. évi 18.510. I. M. számú rendelet 1. az Igazságügyi Közlöny IX. évfolyamának 4. számában a 135. lapon.