Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

9 képezi, mig felosztatlan állapotban az 1881. évi 40101. vagy az 1889. évi 45041. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmé­ben, felosztva pedig az 1890. évi 20326. sz. a. kelt igazságügymi­hiszteri rendelet értelmében nincs telekkönyvezve. További kérdés az. hogy amennyiben arról győződünk meg-, hogy a volt úrbéresek legeld, erdő. nádas illetősége a tulajdonjog szempontjából a főbirtok tartozékát képezi: a belsőségnek vagy a külsőségnek képezi e tartozékát. Igaz. hogy az 1871: LM. t. cz. 56. §-a utolsó mondata kije­lenti, hogy az úrbéri telkek után járó erdő, nádas, és legelőillet­ménvek a főbirtoktól külön váltan való elidegenítés megtörténtéig, amennyiben az ellenkező be nem bizonyittatnék, a belsőség tarto­zékául tekintendők. Ennek következtében ha a gyakorlati élettel nem volnánk ismerősek, azt mondhatnánk, hogy ezt a kérdést még fölvetni is feleslegés. Azonban, ha a gyakorlati életet szemügyre vesszük, azt tapasz­taljuk, hogy az ilyen illetőségeket a belsőség tartozékául nem igen tekinti, sőt a legtöbb esetben a külsőség tartozékául tekinti. Ezt a felfogást a következőkből magyarázhatjuk meg: Az úrbériség intézményében az a nézet fejlett ki, hogy a bel­sőség- a fődolog, a külsőség a tartozék. Ezért iktatták törvénybe azt is. hogy a jobbágytelek külső illetőségeit a belsőtől akármi módon elszakasztani szorosan tiltatik.1) Ennek következtében nagyon természetes, hogy mikor a meg­szüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog-.és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871: LIII. t. czikket meghozták is, meg kellett tartani azt a nézetet, hogy a belsőség a fődolog, a külsőség pedig a tartozék, mert akkor még nem tudhatták, hogy a belsőség és külsőség külön váltan való elidegenitése tilalmának megszüntetésé­ből micsoda új jogviszonyok keletkeznek; de az 1871: LIII. t. cz. meghozatalával bizonyos helyesbítések leszámításával különben sem kívántak új .jogszabályokat alkotni, csak a megállapodott szokás­jogot akarták összeírni, állandósítani és ezáltal a jogbiztonságot megszilárdítani. És a forgalom akadályának elhárítása után, a belsőség és a külsőség különváltan való elidegenítése és a telkek szétdarabolása alkalmával az a felfogás keletkezett vagy talán csak felismerhetőb­ben kifejezésre jutott, hogy a volt úrbéresek legelő-, erdő- és nádas­illetősége nem a belsőségnek, hanem a belsőségtől különváltan 1) Az 1836: IV. t. cz. 9. §-a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom