Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

9 képezi, mig felosztatlan állapotban az 1881. évi 40101. vagy az 1889. évi 45041. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében, felosztva pedig az 1890. évi 20326. sz. a. kelt igazságügymihiszteri rendelet értelmében nincs telekkönyvezve. További kérdés az. hogy amennyiben arról győződünk meg-, hogy a volt úrbéresek legeld, erdő. nádas illetősége a tulajdonjog szempontjából a főbirtok tartozékát képezi: a belsőségnek vagy a külsőségnek képezi e tartozékát. Igaz. hogy az 1871: LM. t. cz. 56. §-a utolsó mondata kijelenti, hogy az úrbéri telkek után járó erdő, nádas, és legelőilletménvek a főbirtoktól külön váltan való elidegenítés megtörténtéig, amennyiben az ellenkező be nem bizonyittatnék, a belsőség tartozékául tekintendők. Ennek következtében ha a gyakorlati élettel nem volnánk ismerősek, azt mondhatnánk, hogy ezt a kérdést még fölvetni is feleslegés. Azonban, ha a gyakorlati életet szemügyre vesszük, azt tapasztaljuk, hogy az ilyen illetőségeket a belsőség tartozékául nem igen tekinti, sőt a legtöbb esetben a külsőség tartozékául tekinti. Ezt a felfogást a következőkből magyarázhatjuk meg: Az úrbériség intézményében az a nézet fejlett ki, hogy a belsőség- a fődolog, a külsőség a tartozék. Ezért iktatták törvénybe azt is. hogy a jobbágytelek külső illetőségeit a belsőtől akármi módon elszakasztani szorosan tiltatik.1) Ennek következtében nagyon természetes, hogy mikor a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog-.és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871: LIII. t. czikket meghozták is, meg kellett tartani azt a nézetet, hogy a belsőség a fődolog, a külsőség pedig a tartozék, mert akkor még nem tudhatták, hogy a belsőség és külsőség külön váltan való elidegenitése tilalmának megszüntetéséből micsoda új jogviszonyok keletkeznek; de az 1871: LIII. t. cz. meghozatalával bizonyos helyesbítések leszámításával különben sem kívántak új .jogszabályokat alkotni, csak a megállapodott szokásjogot akarták összeírni, állandósítani és ezáltal a jogbiztonságot megszilárdítani. És a forgalom akadályának elhárítása után, a belsőség és a külsőség különváltan való elidegenítése és a telkek szétdarabolása alkalmával az a felfogás keletkezett vagy talán csak felismerhetőbben kifejezésre jutott, hogy a volt úrbéresek legelő-, erdő- és nádasilletősége nem a belsőségnek, hanem a belsőségtől különváltan 1) Az 1836: IV. t. cz. 9. §-a.