Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

6 Ebből folyólag a birói gyakorlat érvényesnek tekinti a legelő, erdő, nádas illetőségeknek a főbirtok nélkül a telekkönyvben külön való kitüntetése előtti elidegenítését is, csak azt nem engedi meg, hogy az érvényes elidegenítésnek megfelelően a tulajdonjogot is bejegyezzék a telekkönyvbe. Ez az elv érvényesül az alábbi jogeset eldöntésében is: A felperesek a telekkönyvben külön ki nem tüntetett erdőre kötött szerződés érvénytelenítése iránt indítottak keresetet. Keresetüket a kir. törvényszék a bpesti kir. Ítélőtábla, s a kir. kúria egybehangzóan elutasította. Az elutasítást a kir. kúria a következő érvekkel okolta meg: „Az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-a az úrbéri telekhez tartozó erdőés legelő-illetőségek elidegenítését nem tiltja, hanem az iránt rendelkezik, hogy a telekkönyvben külön ki nem tüntetett illetőségek, amennyiben az ellenkező be nem bizonyittatik, a belsőség tartozékaiul tekintendők. A per adatai szerint kétségtelen, hogy a garamlöki 181. sz. telekjegyzőkönyvben a garamlöki telkesgazdák és zsellérek tulajdonául felvett közös erdő, melyben az A) és B) alatti adásvételi szerződések tárgyát képező illetőségek benfoglaltatnak, az illető tulajdonosok közt fel van, illetve az A) és B) alatti szerződésekből kitetszőleg ezen jogügyletek létrejötte idején már fel volt osztva s az illetők által megosztva birtokoltatott, mely felosztásnak okszerű következménye, hogy a telekkönyvek megfelelően átalakitandók s mindenkinek illetősége külön-külön kitüntetendő lesz s akkor felperesek az A) és B) a. szerződésekből származtatható jogai telekkönyvi érvényesítésének, amennyiben az említett szerződések a telekkönyvi jogosítottak által állíttattak ki, akadálya nerm lesz, ennélfogva az 1871 : LIII. t.-cz. fentjelzett rendelkezése, illetve azon körülmény, hogy az A) és B) alatti szerződésekkel eladott és felperesek jogelőde által megvett vagy csere utján szerzett erdőilletőségek a telekkönyvben még külön kitüntetve nincsenek, illetve, hogy a telekkönyveknek az erdőfelosztás folytán szükségessé vált átalakítása még meg nem történt, a kérdéses szerződések érvénytelenítésére vagy felbontására indokul nem szolgál, ezeknél fogva helyesen utasíttattak el felperesek az alsó bíróságok által keresetükkel.1) Ugyanezt az elvet jelenti ki a kir. kúria a következő Ítéleti indokolásban is, hogy a fődolog nélkül, csupán a közös legelő, erdő, 1) A kir. kúria 1891. február 26-án 7624/1890. sz. Dr. Márkus : Felső bíróságaink elvi határozatai 2. kiadás, I. kötet, 444. jogeset.