Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

184 i3z előjegyzést rendelő végzésben a tlkvi rendtartás 131. §-ában foglalt rendelkezés ellenére az előjegyzésnek 15 nap alatt leendő igazolására vonatkozó kötelezettségükre figyelmeztetve nem lettek s mert ennélfogva az igazolási határidő a kitörlési kérvény beadásakor lejártnak nem volt tekinthető. Egyben elrendelte a kir. tábla, hogy a jogosítottak arra figyelmeztessenek, hogy előjegyzett zálogjogukat 15 nap alatt s jogkövetkezmény terhe mellett igazolni tartoznak. (Török-kanizsai jbiróság 8512. tlkvi 1902., szegedi Ítélőtábla 3108/p. 1903. m. kir. Curia 1904. évi márczius hó 28. 6891/p. 903. sz.a.) Szerkesztői üzenetek. N. A. úrnak. Az, akinek javára másnak tlkvi tulajdonát képező ingatlanra holtiglani haszonélvezeti jog van bekebelezve, jogosult az általa haszonélvezett ingatlant "egészben vagy részben saját maga korlátlanul használni, avagy ugyancsak a haszonélvezet tartama alatt és eme haszonélvezet fenállásától függő joghatálylyal bárkinek haszonbérbe adni, anélkül, hogy ehhez a tlkvi tulajdonosnak beleegyezését kikérnie vagy igazolnia kellene. Nincs tehát sem törvényes, sem telekkönyvi akadály arra nézve, hogy a haszonélvező által a tlkvi rendt. 81. és 82. §§. követelményeinek megfelelő — tehát a bekebelezési engedélyt is magában foglaló — haszonbéri szerződés alapján a haszonbérleti jog a szerződésben meghatározott évekre a haszonélvezett in'gatlanra a haszonélvezet fenállásától függő joghatálylyal a haszonbérlő javára bekebeleztessék. (Lásd a szegedi kir. Ítélőtáblának 1904. évi június hó 7-én 2891. sz. a. határozatát.) B. J. úrnak. Annak a kérdésnek az elbírálása, hogy van-e perfeljegyzésnek helye, nem a perbíróság, hanem a telekkönyvi hatóság hatáskörébe vág ; ennélfogva a perbíróságnak nincs joga a pernek telekkönyvi feljegyzését elrendelni s a feljegyzés foganatosítása végett a tlkvi hatóságot megkeresni. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 1904. évi június hó 7-én 2287. sz. a. határozatát. P. J. úrnak. Az 1881: LX. t.-cz. 181. §-ában kifejezett határozott rendelkezésnél fogva abban az esetben, ha az árverés tárgyát képező ingatlanok vagy azok egy része tényleg haszonbérbe van adva, a birói árverés ezek jogait az árveréskor folyamatban levő gazdászati év végéig nem érintheti s az árverés jogerőre emelkedtével az árverési vevő az ingatlanokat csakis a haszonbérlők eme jogának sérelme nélkül veheti birtokba, aminek a fenébb emiitett gazdászati év végóig csupán az a joghatálya, hogy — amennyiben a haszonbér még ki nem volna fizetve — az árverés napja után esedékes bérösszeg már az árverési vevőt fogja illetni; eme törvényes rendelkezéseknek az árverési föltételekbe való fölvétele tehát merőben szükségtelen. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 1904. május 17-iki 2019. sz. h.) R. K. úrnak. Az a körülmény, hogy a per feljegyzése iránti kérvény a perbírósághoz és nem közvetlenül a telekkönyvi hatósághoz adatott be és a per bírósága ezen kérelem folytán megkereső végzésével a tulajdonközösség megszüntetése iránti perfeljegyzés iránt az eljárt telekkönyvi hatóságot megkereste, magában véve még nem szolgál akadályul annak, hogy a megkeresés foganatosittassék, mert a tkkvi hatóság nem vizsgálhatja azt, hogy a per bírósága hivatva van-e ily megkeresést intézni, hanem amennyiben a jelzett per a telekkönyvileg feljegyzhető perek közé sorozható és telekkönyvi akadály fenn nem forog : a megkeresést teljesíteni tartozik. Minthogy azonban a vagyonközösség megszüntetési pernek, mint nem uj nyilvánkönyvi jog szerzésére irányulónak a feljegyzése a kir. cnriai 11. számú jogi döntvénye szerint kizárva nincs, telekkönyvi akadály pedig fenn nem forog : a per feljegyzésének elrendelése indokolt. (Lásd a kir. Curia 1899. iunius 28-án 1420. sz. h.) Nyomatott Nagy Elek gyorssajtóján Czeglóden, Árpád-tér (ev. ref. bazár.)