Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

157 közös legelő, erdő, nádas telekkönyvezve vannak s mégis telekkönyvezetlenek. A telekkönyvezett és mégis telekkönyvezetlen minőség következménye az, hogy a közös legelő-, erdő-, nádasilletőségekre olyan terhek is be vannak jegyezve, amelyek a főbirtokokat egyáltalán nem érintik s nem is akarják érinteni, s ha a főbirtokok terheit is úgy tekintenénk, hogy a tartozékot képező legelő-, erdő-, nádasilletőségre is érvényesek: akkor a két helyről összeérkezett terhek rangsorát jogsérelem okozása nélkül nem lehetne megállapitani. Ennek a bonyodalomnak kivánta a fentebb érintett rendelet a terhek szempontjából a közös legelő-, erdő-, nádasilletőségek tartozék minőségének megszüntetésével elejét venni. Ezt annál inkább tehette, mert a terhek rendszerint kivételes természetűek, amelyeket kiterjesztésképen magyarázni nem lehet, tehát ha csak a főbirtokra vannak bejegyezve, a tartozékokra kivételes természetüknél fogva nem lehet őket kiterjedőknek tekinteni. Igaz, hogy ebből a helyzetből, hogy a közös legelő-, erdő-, nádasilletőség a tulajdonjog szempontjából tartozék, a terhek szempontjából önálló dolog, ismét ujabb bonyodalom származhatik. Ugyanis megtörténhetik, hogy az árverésre alkalmat szolgáltató zálogjog csak a főbirtokot terheli, a közös legelő-, erdő-, nádasilletőséget pedig nem, és mikor a követelés kielégitése végett a főbirtokot árverésen eladják, a főbirtokkal együtt a tehermentes legelő-, erdő-, nádasilletőséget is eladottnak kell tekinteni. Azonban ez az árverésből származó bonyodalom mégis sokkal ritkábban fordul elő, mint ha a főbirtok zálogjogát a közös legelőre, erdőre, nádasra is kiterjedőnek tekintenénk, s egyrészről a főbirtokra, másrészről a közös legelőre, erdőre, nádasra külön-külön bekebelezett terhek rangsorát meg kellene állapitani. Most már az a kérdés merül föl, hogy ha a hitelező akár telekkönyvi átalakitás alkalmával a hitelesitéskor, akár betétszerkesztés alkalmával a helyszíni bizottsági eljárásban azt a kérelmet terjeszti elő, hogy a főbirtokot terhelő zálogjogot a legelő-, erdő-, nádasilletőségre is jegyezzék be: az elintézésnél milyen elveket kell követni. Az természetes, hogy a telekkönyvi hitelesitéskor előadott kérelem elintézésénél a telekkönyvi hatóságnak, a betétszerkesztéskor előadott kérelem elintézésénél a betétszerkesztő-bizottságnak azonos elveket kell követni. Véleményem szerint mindig abból a kényszerhelyzetből kell