Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 6. szám - Néhány szó a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe való bejegyzéséről szóló 1892. évi XXIX. t.-cz. és az annak végrehajtása tárgyában 24366/1893. I. M. sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet némely rendelkezésének helytelen érte

15U alatt kelt ig. min. rend. Í21. §-ának feltételei fennforognak, a helyszíni eljárás mellőzésével is és ezt az átírást ellentmondással nem is lehet megtámadni. E 15. §. alkalmazása esetében a jegyzőkönyv beiktatása után a tulajdonjog bejegyzését azonnal el kell rendelni és foganatosítani is kell. Az átírásba bele nem egyező 35-ik tulajdonos nevén levő résznek az átírását is meg lehet kísérteni az 1886 : XXIX. t.-cz. Ki. §-ának alkalmazásával, még pedig szintén a helyszíni eljárás mellőzésével is. A 16. §. alkalmazásánál, akár a helyszínén, akár a tlkvi hatóságnál folytatják le az eljárást, az ellentmondásra felhívó végzés kibocsátásánál s a bejegyzés teljesítésénél az említett IS!):;, évi 24366. sz. alatt kelt rendelet 120. S-ának rendelkezései különösen figyelembe veendők, hogy a felhívó végzés kézbesítésétől számított 30 napig az ügy nyilván legyen tartva, s a tulajdonjog bejegyzése csak azután legyen elrendelve és foganatosítva, ha a 30 nap letelik és e 30 nap alatt a tlkvi tulajdonos ellentmondással nem él. Ila a tlkvi tulajdonos az ellentmondást e 30 nap alatt beadja, a tulajdonjog bejegyzése nem is rendelhető el. s csak a rendes uton (kisajátítás) lehet az átírást kieszközölni. Szintén a rendes nt alkalmazandó arra a birtokrészletre is, amely terhelve van, hacsak a teher által jogosult a tehermentes lejegyzésbe bele nem egyez. A csatornának ad i határban levő részét már semmi esetre sem lehet tényleges birtoklás alapján a társulat tulajdonául bejegyezni, mert ez az előadott tényállás szerint telekkönyvezetlen, a telekkönyvezetlen ingatlant pedig csak betétszerkesztéskor és általános telekkönyvi helyesbítéskor (1892 : XXXIX. t.-cz. 2. 1- a) b) pontja) lehet a tényleges birtokos tulajdonául tényleges birtoklás alapján felvenni; az pedig ott nincs folyamatban. A csatorna e részét csak póthelyszinelés utján lehet telekkönyvezni. A póthelyszinclés szabályai az 1896. évi deczember 28-án 70972. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendeletbe vannak összefoglalva, melyek közt különösen, figyelembe veendő, hogy a póthelyszinelést a 9. §. értelmében csak az igazságügyminiszter rendelheti el, s e végett jelentést kell hozzá tenni. H. I. úrnak. Általános telekkönyvi helyes'bités esetén, akár az igazságügyminiszter rendeletére (1892 : XXIX. t.-cz. 2. 1. a) pontja), akár telekkönyvi átalakítással kapcsolatban hivatalból (1892 : XXIX. t.-cz. 2. §-a 1. b) pontja) van az eljárás folyamatba téve, az 1891 : XVI. t.-cz. 12. §-a és az 1893. évi július 8-án 24366. sz. alatt kelt ig. min. rend. 62. §-a értelmében akkor is felveendők a kérvénypótló jegyzökönyvek, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat az eljárás folyama alatt állították ki, mert e tekintetben a szabályok semmi korlátot nem állítanak fel, sőt még a tényleges birtoklást sem kell hozzá igazolni ; megszorítás csak abban van, hogy a kérvénypótló jkvnek csak tulajdonjog bekebelezésére, vagy a B. lapon bejegyzett valamely jog pl. tulajdonjogi előjegyzés törlésére kell irányulni. A teherlapra tartozó bejegyzések pl. zálogjog, özvegyi jog stb. törlése végett sohasem szabad kérvényt pótló jegyzökönyvet felvenni, még akkor sem, ha a teherlapra tartozó jog, pl. a haszonélvezet, özvegyi jog, a teherlap helyett helytelenül a tulajdoni lapon van bejegyezve. A teherlapra tartozó jogok törlése végett felvett jegyzökönyveket rendszerint az 1893. évi 24366. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 78. §-a értelmében, a helyszíni eljárás befejezése után kell elintézni, kivételképen korábban csak akkor, ha az elintézést az 1891 : XVI. t.-cz. 17. S ÍI harmadik bekezdése értelmében (bélyegköteles kérvényben 1900: XV. t.-cz. 14. §-a) kérik. Csupán a kiskorúság törléséről pedig, ha ugyanabban a jkvben valami más bejegyzés iránti kérelmet is nem terjesztenek elő, sem kérvénypótló, sem egyéb jegyzökönyvet nem lehet felvenni, mert ez a külön jegyzőkönyvek tüntető szaporítására vezetne. H. I. úrnak. A kir. igazságiigyminiszter által az 1892 : XXIX. t.-cz. 2. §. 1. a) pontja értelmében elrendelt telekkönyvi helyesbítés esetén csak az 1881: XVI. t.-cz. 20. §-a és az 1893. évi július 8-án' 24366. sz. alatt kelt ig. min. rend. 68. §-a értelmében van helye a térképek kiigazításának, t. i. I. ha valamely ingatlan határai akár szomszédos birtokrészlet, akár köztér, vagy közút irányában a tlkvi térképen helytelenül vannak feltüntetve ; vagy a birtokrészleteknek egymás irányában való fekvését teljesen helytelenül és a természeti fekvéstől eltérően tünteti fel; vagy