Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

126 rülte volna ő is, meg a tulajdonostársak is a meglepetést, a csaló­dást és a későbbi kellemetlenségeket. Ugy látszik, hogy dr. Imling e bajon akart segíteni, mikor czikkét megitta. De ő nem ismerte fel a baj okát. A baj keletkezésének oka nem az — amit ő hisz — hogy a változatlan telekkönyvi állással való átvitelnél mi helytelenül és törvénytelenül járnánk el, hanem az — amit ő nem vesz észre — hogy úgy a régi, mint az új betétszerkesztési Utasításnak általam ismertetett része rossz. Ennélfogva dr. Imling nem a rossz Utasítás­nak megváltoztatását és igy a baj gyökeres orvoslását ajánlja, ha­nem a tlkvi rendi 55. §-ának első bekezdésében kifejezett jog­szabály helytelen értelmezésével olyan elméleteket állit fel, amelyek* a helyszinelési szabályokkal, a tlkvi rendeletekkel, a tlkvi jószág­test jogi természetének valódi értelmével ellenkeznek és megvaló­sulásuk esetén talán még több és nagyobb bajt okoznának. Hiába minden más ; egyedül a betétszerkesztési Utasitás jel­zett részének megváltoztatása szünteti meg a bajt, anélkül, hogy más ujabb bajt idézne elő. A 16 év alatt eddig készült és sok millióba került összes betéteket mind újra át kell vizsgálni és újra sorszámozni a végből, hogy a betét A. lapja az ingatlanok darabszáma tekinteté­ben is a természetbon létező valóságnak megfeleljen és annak hü tükre legyen. Tekintettel arra, hogy az 1830 : IV. t.-cz. 9. és 10., úgy az 1840 : VIII. t.-cz. 4. §-ának az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakitását és a telkek szétdarabolását tiltó, úgy az úrbéri telkek szerzését megszorító határozatait az 1871. évi LM. t.-cz. 55. §-a már eltörölte és ennek folytán a tlkvi rend. 56. §. a) pont­jában emiitett politikai engedélyre ezek tekintetében többé szükség nincs : telekkönyvi szempontból nincs többé különbség a nemesi, úrbéri és polgári birtok között. Nincs tehát immár semmi értelme annak, hogy a betétben az ingatlanok I. jegy alatt vétetnek fel. Sokkal helyesebb volna azokat sorszámok alatt telekkönyvi jószágtestekké alakítva + jegy alatt felvenni; mert ez esetben minden egyes sorszámmal megjelölt tlkvi jószágtest egy önálló földdarab, egy külön ingatlan volna és a betét A. lapja az ingat­lanok darabszáma tekintetében is hü tükre lenne a természetben létező valóságnak. A betétben ez esetben annyi lenne a telekkönyvi jószágtest: ahány különálló és önálló földdarab (ingatlan) a termé­szetben van ; és viszont a természetben is annyi volna az ingatlan ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom