Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

118 könyvi jószágtest közül nem valamennyire, vagy pedig a 3 telekkönyvi tulajdonostárs, közül egynek vagy kettőnek nem mind a (i tlkvi jószágtestből öt megillető tulajdoni jutalékára kell a tulajdonjogot bekebelezni: akkor ezt az egy vagy több (de nem valamennyi) tlkvi jószágtestet változatlan tlkvi állással egy újonnan nyitott avagy egy már létező más telek jegyzőkönyvbe kell átjegyeziii (nem lej égve/, ni. mert azt a műveletet, amikor egész tlkvi jószágtestet viszünk át más tljkvbe, át jegyzésnek mondjuk). Hát ezt a műveletet sem lehet törvénytelennek mondani és ez sem sérti, nem sértheti senkinek a jogát. így jártak el mindig és mindenütt (legalább tudtommal) a telekkönyvi hatóságok. Alkalmazzuk már most a félemiitett példára a fentebbi I. jegy alatt felvett tlkvi jószágtestre, dr. Imlingnek a tulajdonközösségre vonatkozólag czikkében kifejezett véleményét. Dr. ímling szerint Kerekes András, Kerekes Ágnes és Kerekes Péter közös tlkvi tulajdonosok (tlkvi tulajdonostársak) mindegyike az őket megillető hányad vagyis egy-egy harmadrész erejéig tulajdonosa az A. I. 1—6. sorsz. alatt felvett egész tlkvi jószágtestnek ; ebből az egészből őt megillető hányadról disponálhat (rendelkezhetik) mindegyik önállóan, a másik két tulajdonostárs hozzájárulása vagyis megkérdezése és beleegyezése nélkül. De már nem ugvtinily tulajdonosai ők dr. ímling szerint a részeknek ; mert — igy mondja dr. ímling — egyikük sem disponálhat az egyes vészek hányadáról, anélkül, hogy ő és a másik tulajdonostárs egyetértve és együtt a részt elválasztván az egészből, külön dologgá alkotnák és a tulajdonközösséget arra nézve is megalapítanák. 1 Fogadjuk el egyelőre dr. Imlingnek ezt az elméletet és lássuk, hogy mire vezet az ? E szerint az elmélet szerint Kerekes Ágnes tulajdonostárs eladhatja ugyan az A. I. 1—6. sorsz. alatt foglalt tlkvi jószágtestből az őt megillető hányadot vagyis ennek az egész tlkvi jószágtestnek V3 részét, mint eszményi jutalékot, a természetben osztatlanul és kihasittatlanul bármikor és akárkinek önállóan és függetlenül, a másik két tulajdonostársnak, Kerekes Andrásnak és Péternek hozzájárulása vagyis megkérdezése és beleegyezése nélkül, sőt ellenzésük daczára ; de már nem adhatja el a többi nélkül sem az A. I. 1. sorsz. 76. 77. 78. hrsz. beltelekből, sem az A. I. 2. sorszám 402. hrszámu szántóból stb. a telekkönyv szerint őt megillető hányadot (eszményi V3 részt); mert ő a többi rész nélkül az egyes részekre, tehát sem a beltelekre, sem a szántóra stbre nézve tulajdonközös'