Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

114 jelölt földterületek négy sorszám alatt, mint négy darab föld (úgymint egy beltelek vagy amint némely helyt mondani szokás porta, két szántó és egy rét), tehát mint négy ingatlan voltak a telekjegyzőkönyvbe felveendők. A helyszínelés alkalmával tehát mindig ki kellett nyomozni és meg kellett állapítani azt, hogy a földadókataszter által akár a különböző osztályba való sorozás, akár a mivelési ág különbözőségénél vagy bármi egyéb oknál fogva több helyrajzi számmal megjelölt földterületek a természetben több avagy csak egyetlenegy darab földet vagyis ingatlant képeznek-e ? és a szerint tettek azoknak a helyrajzi számoknak mindegyike elé külön sorszámot, avagy a helyrajzi számokat összevonva és zárjel közé téve vagy pedig egymás alá írva látták el csak egyetlenegy sorszámmal. A helyszínelés alkalmával tehát a földadókataszter adatait nem vakon minden változtatás nélkül vették át és ültették át a telekjegyzőkönyvekbe, hanem a hiteltelekkönyv czéljának és rendeltetésének megfelelően az ingatlanokat telekkönyvi testekké úgy alakították, hogy a telekjegyzőkönyveket megtekintve, a helyrajziszámok elé alkalmazott sorszámokból egy pillanat alatt kétségtelenül megtudhatta mindenki, hogy az A. lapon I. vagy alatt foglalt telekkönyvi jószágtest hány darab földből vagyis hány ingatlanból áll ? Azt mondja azonban dr. Imling, hogy mindaz az ingatlan, mely a telekkönyvben egy jószágtestté van (természetesen I. jegy alatt) összevonva, a tlkvi rend. 55. §-ának első bekezdésében kifejezett annál a jogszabálynál fogva, hogy minden telekkönyvi joszágtest jogi tekintetben egy egésznek tekintendő, egyetlen egy ingatlanként szerepel; mert a jog-szabály alkalmazásánál az a több parczella is tökéletesen olyan, mintha a természetben összefüggne és egy földdarabot alkotna; s mert az egy ingatlanból álló és a több birtokrészletből alkotott telekkönyvi jószágtestek között jogi tekintetből nincs különbség. Annyira nincs különbség dr. Imling szerint, mint az egész ház és annak egyes részei (telek, falak, tetőzet, ablakok, ajtók, kályhák stb.) között nincsen. Ha elfogadjuk dr. Imlingnek ezt az elméletét: akkor milyen helyzet áll elő ? ! Itt van példáúl a kövesdi 5. sz. telekjegyzőkönyv, amelynek A. lapja ilyen: 1. Kerekes András (nős Fehér Piroskával). 2. Kerekes Ágnes (Kovács Jánosné). 3. Kerekes Péter.