Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

109 In diesera und jedem anderen áhnlichen Falle werden die mehreren Parzellen-Nummern im lnterims- und Parzellen-Register eingeklammert. Az 1867. évi november H-iki 2784. sz. igazságügyminiszteri rendeletből: 8. §. A fekvőségek telekkönyvi testekké alakítva jegyzendők be a telekkönyvi jegyzökönyvekbe. Telekkönyvi test csak földből s azon álló épületekből állhat. Ezeknek alakításánál az itt következő szabályok tartandók meg : aj A szerzési czim különfélesége több fekvőségeknek egy telekkönyvi testté egyesítését nem gátolja, ha mindenik szerzési czim kétségbevonhatlan tulajdonjogot állapit meg; de sem szabad tulajdon oly fekvöscgekkel, melyekhez a birtokosnak osztott vagy korlátozott joga van, sem külön hitelezők vagy külön igényttartó részére külön-külön biztosítékul lekötött birtokrészek — egy telekkönyvi testté nem egyesithetők. Egyes fekvőségek is képezhetnek magukban telekkönyvi testeket,ha rendeltetésűknél fogva vagy jogi tulajdonságaiknál fogva önállók. b) Minden birtok, mely mint önálló gazdasági jószág egy vagy több személy által természetben osztatlanul biratik, minden, ugyanazon község határában fekvő tartozékaival rendesen egy telekkönyvi test gyanánt egy jegyzőkönyvbe veendő fel. (Utasítás 41. §.) A birtokosnak azonban, ha érdekei úgy kívánják, szabadságában áll, ugyanazon egy község határában fekvő birtokát is több telekkönyvi testekre osztva, külön jegyzökönyvekbe felvétetni. e) Majorsági és irtvány-földek, melyek bizonyos évi szolgálmányok mellett az egykori jobbágyok birtokában és használatában maradtak, s az 1854. június 21-iki nyiltparancs 16—19. §-ai által megválthatóknak nyilváníttattak : külön telekkönyvi testet képeznek. f) Városi fekvőségeknél minden önálló ház azon telekkel, melyen fekszik, s a hozzá tartozó udvarral, kerttel vagy más területtel egy telekkönyvi testet képez. Ha egy ily fekvőség tulajdonosa ugyanazon községben fekvő külső földeket is bir, úgy azok a házzal, ha törvény vagy törvényes szokás szerint addig is összetartoztak, vagy egyesítésükbe a birtokos beleegyezik, mint egy telekkönyvi test veendők fel. Ezen eseteken kivül ily földek külön telekkönyvi testekként kezelendők. (L. Utasítás 37—50. §-ait. V. ö. az 1853. ápr. 18-ikí rend. 14—19. §-aival.) 9. §. Egy és ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe csak oly birtok jegyeztethetik be, mely vagy egy személynek egyedüli, vagy több személynek ugyan, de természetben osztatlan tulajdona. Ha az egy telekkönyvi jegyzőkönyvbe bejegyzendő közös birtokosok birtokaránya meg van határozva: úgy ez arány minden közös birtokosnál kifejezendő. (L. Ut. 41. §-át. V. ö. az 1853. ápr. 18-iki rend. 12. §-ával.^ 10. §. Ha az előmunkálatok folyama alatt valamely már bejegyzett telekkönyvi testre nézve birtokváltozás adná elő magát, vagy egy ily telekkönyvi testnek természetben megjelölt egyes részei lennének más személyre átruházandók : első esetben a birtok vagy csak valamely egyes vagy jogi személy részére vagy több birtokostársak részére is ugyan, de testileg osztatlanul az arány ki-