Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

105 gyárak, pálinkafözöházak léteznek, vagy egyes erdők avagy legelök stb. közös birtokban maradtak, azokból külön telekkönyvi jószágok alkotandók, és pedig oly módon, hogy azon fekvő javak, melyeket a tulajdonostársak az arány meghatározása nélkül, s melyeket már meghatározott arányok szerint birnak, külön telekkönyvi jegyzökönyvekbe iktattassanak be. Ha a közös jószágnak külön neve'van, az minden abból képezett telekkönyvi jószágnál előadandó. Ha az elkülönített részek már egy saját jószág; nevezet vagy megjelölés alatt birtokoltatnak, ez megtartandó. g) Ha valamely nemesi fekvő vagyon, p. <>. legelő, a volt földesurak és jobbágyok közös birtokában vagy használatában létezik, az, és pedig a jószág megnevezése mellett, ha az eddig valamely jószághoz tartozott, külön telekkönyvi jószágkép kezelendő. A törvényes elkülönítés (segregatio) megtörténte után a jobbágyoknak kihasitott részek azok telkeihez, s a földesúrnak jutott rész azon jószágtesthez iratik, melyhez tartozik, vagy ezen részre nézve külön telekkönyvi levél lesz nyitandó. 16. §. Azon fekvő javak tekintetében, melyeknél az 1853-iki márczius 2-án kelt nyilt parancs által szabályozott úrbéri s ezekhez hasonló birtokviszonyok fordulnak elő, a telekkönyvi jószágok alakításánál következő elvek szerint kell eljárni: a) Minden úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelek, s az idézett nyiltparancsokban kijelölt minden másnemű fekvő jószág, külön telekkönyvi jószágkép veendő fel. b) Mely földek tekintendők jelenleg valamely telekhez tartozóknak, következéskép melyek foglalándók egy telekkönyvi jószághoz, a fölhívott nyiltparancsok által határoztatik meg. c) A tulajdonosnak szabadságában álland, telkével az idézett nyiltparancsokban kijelölt másnemű egyes fekvő javakat, ha azokra nézve öt visszavonhatlan (vissza nem váltható) tulajdon illeti, vagy több ilynemű javakat is egy telekkönyvi jószággá egyesíteni ; de az egyesítendő földeknek ugyanazon községben kell feküdniök. Azonban kéf> házas, ;\zuz külön laképületékkel ellútntt birtokok egyesítése meg nem engedhető. dl Ha az ezen szakaszban említett földek a telekkönyvi előmunkálatok idejekor vétel vagy beváltás utján már a volt földesurak birtokába jutottak, azok a tulajdonos választása szerint vagy annak nemesi jószágösszletéhez irathatnak, vagy mint külön telekkönyvi jószágok, azon községnek, melyben feküsznek, telekkönyvébe vétethetnek fel. e) Oly fekvő javak, melyek valamely községnek mint ilyennek (in corpore) tulajdonai, vagy annak az elkülönítés megtörténte után jutnak, egy telekkönyvi jószággá egyesitendők, ha különböző minőségük vagy rendeltetésük az elkülönözést szükségessé nem teszi, vagy legalább azt czélszerünek nem tanúsítja. 17. §. A polgári ingatlan javak tekintetében, oly helyeken, hol az 1840-ik évi XXI. törvényezikk értelmébeni telek- és betáblázáí i könyvek még nem léteznek, a telekkönyvi jószágok alakításánál következő szolgál zsinórmértékül : a) Minden önálló ház azon földdel, a melyen áll, s a mellette létező udvarral, kerttel, szántófölddel s egyéb térrel (belső telki birtokkal együtt) egy telekkönyvi jószágként veendő fel. b) Ha az ilyes fekvő jószág tulajdonosa még más, ugyanazon községben