Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

99 Ha egy háznak két személy egyenlő részben a tulajdonosa, a telekből, falakból, tetőzetből, ablakokból, ajtókból, kályhából stbiböl álló egész ház, felében mindegyik tulajdonost megilleti. Ezt a fél házat, függetlenül a másik tulajdonostárstól, eladhatja, elcserélheti, odaajándékozhatja. De ugy-e még az is, aki a tulajdonjog közösségéről a lehető leghomályosabb fogalommal bir, elámulna, arról értesülvén, hogy az egyik tulajdonostárs külön eladogatja és tulajdonjogilag átruházza az őt állítólag megillető telerészt a háztelekből, a falakból, a tetőzetből, az ablakokból, az ajtókból, a kályhákból! Pedig ngyanezt teszi az a tulajdonostárs, aki a közös szántóföldből, akár ennek közepéből egy darabot kihasít, és ennek osztatlan felerészét, mint tulajdonát áruba bocsátja. Es ugyanazt cselekszi az a társtulajdonos, aki a közös telekkönyvi jószágtestet alkotó birtokrészletek egyikéből vagy másikából átruházza az öt állítólag, (de valójában éppen nem) illető tulajdoni hányadot; miután — amint fentebb már kimutattam - az egy ingatlanból álló és a több birtokrészletből alkotott telekkönyvi jószágtestek között jogi tekintetből nincs különbség. Ujabb jogfejlődésünk több tekintetben ezekből az alaptételekből indult ki: és innen van, hogy telekkönyvi hatóságaink, amidőn e tételekkel ellenkező eljárást követnek, a birtokrészlet tulajdoni hányadának átruházásától távol álló másik tulajdonostárson jóvá nem tehető jogsérelmeket ejtenek. Egy pár ily sérelemre ime tüzetesen rámutatok. Arról csak mellékesen emlékezem meg, hogy a tulajdonos ingatlanainak egy telekkönyvi betétben (egy telek jegyzőkönyvben) való egyesítése többnemü előnyökkel jár. Egyebek között a tulajdonosnak csak egy telekkönyvi kivonatra és csak egykét K-ás bélyegre van szüksége, ha birtokállását igazolni akarja. A tulajdon átruházásához nem járuló társtulajdonosnak ezt a költségét a czikk elején emiitett példában a másik társtula jdonos éppen megtízszerezi, ha kilencz birtokrészletre nézve külön intézkedik, és ha a telekkönyvi hatóság ennek következtében átvitel által kilencz új telekkönyvi betétet nyittat. Ha fiz darab szántóföldből álló jószágtestre nézve a két társtulajdonos a közösséget meg akarja szüntetni, ezt a mezőgazdaság igényeinek megfelelően legczélszerübben úgy teszik (bárcsak ugy tennék!), hogy az egyes földek eldarabolása nélkül a birtokrészletekben ezek értéke szerint, esetleg némi csekély ráfizetéssel osztozkodnak. A közösség megszüntetése iránti perben kihallgatott értelmes szakértő ugyanily módon fogja az osztályt javasolni. De lehetetlenné válik ám ez az osztály arra a társtulajdonosra nézve is, aki a saját jutalékából egy talpalatnyit sem idegeníteti el, ha az egyes birtokrészleteket az ö beleegyezése nélkül más-más telekkönyvi betétbe vitték át, és ott az átruházó tulajdonostárs jutalékát (?) külön-külön személyek tulajdonául jegyezték be. így azután ö már nem egy, hanem esetleg tiz birtoktestre nézve, és nem egy, hanem tiz személyijei van tulajdoni közösségben. Tiz személylyel kell már most külön osztozkodnia, és osztozkodhatik csupán vagy úgy, hogy minden egyes birtokrészlet hol kap egy czélszerüen meg nem mivelhetö — darabot, vagy (ha a darabokat ínég czélszerütlenül sem lehet megmivelni) úgy, hogy a közös birtokrészleteket a közösség megszüntetésének czéljára közárverés alá bocsátják. A törvénytelen eljárásnak ím egy másik következménye : A tiz darab szántóföldből álló telekkönyvi jószágtest évi összes állani-