Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 4. szám - A jelzálogos hitelezők és szolgalomjogosultak viszonya

93 Ba be van fejezve akkor a felek kérelmére. Ugyanis az 1893. évi 24366. sz. alatt kelt i. m. r. 10. §-a értelmében „egy község tjkveiben felvett több külön ingatlannak különböző tényleges birtokosai egy beadványban kérhetik a tényleges birtokos bejegyzését", csakhogy akkor a közös bélyegmentes kérvényben minden egyes birtokrészlet tkvi hrszáma megjelölendő s tkvi tulajdonosa megnevezendő, a melyre az eljárást ki kérik terjeszteni, azonban annak az igazolását, hogy ki hogyan szerezte a tulajdonjogot, s ennek következtében, hogy kinek a tulajdonjog mely §. értelmében lesz bejegyzendő, a helyszíni eljárásra tarthatják fenn. Ez esetben az eljárás költségét az érd.'keltek fizetik. (1893. évi 24366. I. M. rend. 127 130. §.) Ha a községben már nem tjkvek. hanem tkvi betétek vannak, akkor nem ilyen könnyen ugyan, de mégis lehet segíteni. Ugyanis a tkvi rdt. 168. S-a azt rendeli, hogy minden aggályt hivatalból el kell oszlatni, rundén hibát hivatalból ki kell igazítani és minden fogyatkozást hivatalból kell pótolni. Ennek a S-nak az átalakításból keletkezett aggályok, hibák és fogyatkozások is alávonhatók, söt alá is vonandók. Ezt a S-t kiegészíti az 1888. évi 675. sz. alatt kelt i. m. r. 2. s-a, mely szerint a szabályellenességek az érdekeltek kérelmére is. hivatalból is. szükség esetén helyszíni eljárás és szemle m i [tartása után, de mindenesetre megszüntetendők. Ez bélyegköteles. Azonban az eljárás költségei az 1888. évi 36309. sz. i. m. r. utolsó bekezdése értelmében i tkvi átalányból fedezendők. Megjegyzem, hogy a tkvi rdts 168. S-a kapcsolatosan akkor is alkalmazható, sőt alkalmazandó is, ha még telekjegyzökönyvek vannak - iz 1.892 : XXIX. t.-cz. 2. §. 2. a) pontja, s az 1893. évi július 8-án 24.366. sz. alatt kelt igazságiigyminiszteri rendelet !(. 10. s-a értelmében az érdekeltek kérelmezték is a telekkönyvi helyesbítést. H. I. úrnak. Amennyiben valaki abban a meggyőződésben van. hogy a tulajdonjog vagy zálogjog a már meglevő névszerint megnevezett és a még születendő gyermekek javára előjegyezhető vagy bekebelezhető, annak, ha következetes akar maradni, el kell ismerni, hogy az a korlátozás is feljegyezhető, hogy a tulajdonjog a névszerint megnevezett gyermekeket és a még születendő minden egyes gyermeket egyenlő arányban fogja megilletni. Egyébiránt a tkvi rdts az egyenlő arányt nem, csak a különböző arányt kívánja kifejezetten bejegyezni, az 55. s. 1)) pontja az egyenlő arány tekintetében csak az ausztriai polgári törvénykönyv H.'ií). §-ára hivatkozik, mely azt mondja, hogy: „Kétségesetében minden rész egyenlő nagyságúnak tekintetik; a ki az ellenkezőt állítja, tartozik azt bebizonyítani." Ez az idézet azonban már meghaladott állásponton van, mert nekünk még sokkal szabatosabb írott jogszabályunk van rá. Ezek a következeik : „Ha ellenkező nem bizonyittatik, valamennyi bejegyzett tulajdonostárs hányada egyenlőnek tekintetik, kivéve ha valamely elhalt egyénnek házastársa és leszármazói vannak határozatlan részben közös tulajdonosokid bejegyezve, mely esetben az ingatlannak egyik fele a házastárs tulajdonának, másik fele pedig fejenkinti illetőleg törzsönkinti egyenlő osztályrészekben a tulajdonosokul bejegyzett leszármazók tulajdonául tekintetik" (1881 : LX. t.-cz. 14:!. S-a 2. bekezdése). „Azok az ingatlanok, amelyek, vagy amelyeknek egy része mint közös vagyon több tulajdonostárs nevére határozatlan részekben van bejegyezve, a telekkönyvi